A CBRE „Mennyire globális a kiskereskedelem világa?” c. elemzése a világ 250 legnagyobb kereskedelmi hálózatát veszi górcső alá. A jelentés feltérképezi a többek között a Tesco vagy a Walmart fémjelezte üzletág globalizációs helyzetét, és a kereskedők jelenlétét piaci szektor, származási ország, regionális trendek és más hatások alapján is vizsgálja.
A jelentés szerint az Egyesült Királyságban található a hasonló legtöbb nemzetközi kereskedelmi lánc: a vizsgált cégek 55 százaléka jelen van a szigetországban. Spanyolország a második a listán: a meglepő eredmény szerint az elemzett cégek 51 százaléka fellelhető a piacán, ami az ország növekvő globális jelentőségét mutatja. A nemzetközi kereskedelmi láncok viszonylag új célpontja Spanyolország, miután a gazdaság gyors növekedése az elmúlt években nagymértékben emelte a kiskereskedelem forgalmát és így az üzlethelyiségek iránti igényt is.
Magyarországon a világ 250 vezető üzletláncának alig 28 százaléka van jelen, amivel hazánk a lista középmezőnyében helyezkedik el. Valamivel globálisabb a lengyel és a cseh kiskereskedelem, hiszen mindkét országban a vizsgált nemzetközi márkák legalább harmada már megtalálható. Azonban a tőlünk keletre fekvő országoknál, vagy a nálunk lényegesen magasabb vásárlóerővel rendelkező Szlovéniánál a magyar piac egyértelműen globalizáltabb.
„A vezető nemzetközi kiskereskedelmi márkák piaca közel sem telített a régióban” – összegezte az elemzést Konthur Adrienne, a CB Richard Ellis budapesti ügyvezető igazgatója. „A jelenleg magas GDP növekedést felmutató országokban robbanásszerűen bővül a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az érettebb piacokon inkább a kínálati paletta színesedése, mint a fogyasztás növekedése hajtja a kiskereskedelmi piacot. Magyarország ez utóbbi csoportba tartozik.”
Az olyan felzárkózó piacok, mint az Egyesült Arab Emirátusok, Kína és Oroszország is bekerültek az első tízbe. Az Egyesült Államok (11. hely) meglepetésre nem került be a legjobb 10 közé. Az USA-ban a nemzetközi a kereskedelmi cégek 39 százaléka van jelen, ahova a CBRE elemzése szerint az érettség, a piac mérete valamint a belföldi szereplők nagysága és ereje miatt csak a legerősebb nemzetközi kereskedők képesek belépni.
A felmérés arra is kitér, hogy milyen típusú kereskedelmi láncoknak van a legnagyobb nemzetközi jelenléte: a luxustermékekkel kereskedők a legdominánsabbak, 90 százalékuk több, mint 10 piacon van jelen. Ez az arány jelentősen meghaladja az élelmiszerkereskedők 60 százalékos, vagy a ruhát, cipőt és kiegészítőket forgalmazók 54 százalékos képviseletét. Legkevésbé az általános nagyáruházak „szeretnek utazni”: csupán 5 százalékuk létezik 10 vagy több piacon.
A jelentést kommentálva Peter Gold, a CBRE határokon átnyúló kereskedelemért felelős európai vezetője azt mondta: „ez az első alkalom, hogy a kereskedelem globalizáltságát ilyen mélységben elemezték, a nemzetközi kiskereskedelem elterjedéséről gyűjtve adatokat. A jelentés a kereskedőknek kivételes információkat nyújt a nemzetközi lehetőségekről, trendekről és változásokról, és kérdéseket tesz fel arról, hogy miért viselkedik a piac egy bizonyos módon és miért vonzza a különböző kereskedőket.”
