Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Nemcsak a plázastop gátolja a kereskedelmi fejlesztéseket, hanem a gazdasági helyzet is, ám mivel a jogszabályok hosszú távon hatnak a piacra, olyan kiszámítható szabályozás kell, amely egyúttal pozitív üzenetet hordoz − írja a Napi Gazdaság Online. A korlátozás hatására fokozódik az építőipar hanyatlása, hiszen a kereskedelmi létesítmények adják a magasépítés jelentős hányadát – mondta a lap szerint Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) főtitkára.
A bevásárlóközpontokban közel 10 ezer kis és közepes méretű üzlet van, ezek zömét hazai kkv-k működtetik. Ezek a kkv-k képtelenek jelentős beruházási igényű ingatlanfejlesztésbe fogni és önállóan kiskereskedelmi egységeket létrehozni, ezért a plázastop számukra egyben fejlődési stopot jelentene. Az építési tilalom a kapcsolódó szolgáltatók, közte a vendéglátók számára is kedvezőtlen.
Azért jönnek az új plázák
A szövetség adatai szerint a 2012−2015 időszakban országosan 10 központ léphet piacra közte az Árkád2, Hegyvidék, Váci1, Family Centerek, Etele City Center, Mundo, mintegy 300 ezer négyzetméteren. A kereskedelmi fejlesztéseket a plázastop mellett egyéb tényezők is blokkolják, közte a magas munkanélküliség, a csökkenő vásárlóerő, a kereskedelmi expanziók leállása, a nehéz bérbeadás és a finanszírozás hiánya.
Az idén január 1-jén életbe lépett szabályozás eddigi "eredménye": 108 felmentési kérelem a legkülönbözőbb területekről, köztük élelmiszer-, autóalkatrész-, vegyesbolt, ruházati áruház, illetve vendéglátó-ipari egység nyitását kérelmező. Az illetékes szakminiszter a bírálóbizottság javaslatára 41 kérésre megadta az engedélyt, 51-re nemet mondott, 16 esetben még nem született döntés. Az engedélyezésből kiderül, a korlátozás főleg az élelmiszerüzleteket érinti, ott viszont nem csak a nemzetközi cégeknek tiltják meg a terjeszkedést, hanem a túl nagy hazaiaknak is. A bevásárlóközpontok közül idén a Mundo kapott felmentést.
A 2010 és 2012 közötti időszak 30 milliárdos ágazati különadója egyébként is visszafogott egy sor kereskedelmi fejlesztést, a plázastop pedig akár további 2-3 évre is leállíthatja a kereskedelem fejlődését. A kereskedelem önmagában is jelentős foglalkoztató, egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket 400-500 főnek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2011-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mallok 58 650, míg a hipermarketek tovább 53 ezer főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 112 ezer dolgozónak biztosítottak munkahelyet. Az elvi engedélyek befagyasztása óriási veszteségeket okozna hazai és nemzetközi befektetőknek, elképesztő és szinte pótolhatatlan bizalomvesztéssel járna. Ugyanakkor a meglévő bevásárlóközpontok szemszögéből nézve a plázastop előnye, hogy nem gyarapodik a konkurencia.
A kilátásokkal kapcsolatban a beruházók számára az egyik legfontosabb a jogbiztonság, ezért elengedhetetlenül fontos a 2015-től életbe lépő új szabályozás, mely kiszámíthatóbb, tervezhetőbb környezetet teremt. Egy beruházásnál az építési engedélyt többéves előkészítés és komoly anyagi ráfordítás előzi meg, ezért a bizonytalan, nem kiszámítható engedélyeztetés és a nehéz gazdasági helyzet hatására a beruházók más országok felé fordulhatnak. A jogszabályok hosszú távon befolyásolják a piacot, ezért nagyon fontos lenne egy pozitív üzenetet megfogalmazni, ami viszont ebből a jogszabályból hiányzik − mondta a főtitkár.
