Az erdélyi ifjúságkutatások szerint a magyar fiatalok körében két erős trend figyelhető meg: a kivándorlási és a gyerekvállalási kedv növekedése. A határon túli magyar politikusok és a kisebbségi közösségekkel foglalkozó kutatók okkal félnek attól, hogy felgyorsul a magyarság fogyása a szomszédos országokban. A népszámlálási adatok egyébként is azt mutatják, hogy az utóbbi húsz évben jelentős volt a lélekszámcsökkenés – olvasható a cikkben.
Romániában 1992 és 2011 között a 25 százalékot is elérte a fogyás mértéke. Vajdasági szociológusok 2012-ben még azt is kiszámolták, hogy Szerbiában naponta 11 magyarral van kevesebb. Ennek az elvándorlás a fő oka, de szerepet játszik az elöregedés, a csökkenő születésszám is.
A Népszabadságnak nyilatkozó szakemberek szerint egyelőre Magyarországon is nehéz megbecsülni a csok hatását, nemhogy a határon túl. Ám azt többen is biztosra veszik, hogy lesz elszívó ereje.
A rendszerváltás előtt és utána is egy ideig sok erdélyi menekült a Ceausescu-diktatúra, majd a magyarellenes atrocitások elől. Később a javuló gazdasági helyezetnek köszönhetően a külhoni munkaerő egy része Magyarországon talált munkát: a Moszkva teret megtöltötték a határon túli feketemunkások.
Szlovákia, majd Románia uniós csatlakozása után azonban számukra is megnyíltak Nyugat-Európa kapui, ráadásul a gazdasági válság miatt a magyarországi bérek már nem voltak vonzók. Lassan viszont már itthon is megindult az átlagbér növekedése, ráadásul a csok és az lakásépítések áfájának csökkentése miatt beinduló építőiparnak ismét szüksége lesz a munkaerőre.
Ez újra munkaerőt szívhat el például a székely megyékből, melyek az átlagbér és vásárlóerő tekintetében a román statisztikai hivatal szerint az ottani lista végén kullognak. Míg 2015 harmadik negyedévében Budapesten 204 ezer volt az átlagos nettó fizetés, Kovásznában lejről átszámolva 91 ezer, Hargitában 84 ezer forint – írja a lap.
