Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A legjobb telkeket kormányközeli vállalkozók vásárolják meg, hogy luxusapartmanokat húzzanak fel, eltűnnek a szabadstrandok, a kempingeket beépítik – összegezte a Magyar Narancs e heti száma a balatoni ingatlanpiacon zajló változásokat. A folyamat legnagyobb nyertesei természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, akik összesen 14 kempinget és 10 szállodát tulajdonolnak a tó körül, de a portfólióban borászat, kikötő és golfpálya is szerepel. Az ingatlanpiaci befektetőknek érdemes figyelni, merre mozog Mészáros és Tiborcz, az a környék ugyanis, ahová ők bevásárolnak, biztosan fejlődni fog.
A központi fejlesztési tervek híján az ötvenes években felfutó, tömegek nyaraltatására szánt üdülőövezetek gyorsan lepukkantak, a nyolcvanas évek végére ügyeskedő vállalkozók és a szervezettebb alvilág kezébe kerültek. A Balaton presztízse a kilencvenes évektől az egyre több külföldi nyaralási élményt gyűjtő lakosság szemében folyamatosan romlott.
Az új pezsgést sem a retróhullám, hanem a budapesti felső-középosztály generálta; először a Káli-medencére, majd a Balatonra csodálkoztak rá. Bár a tó térsége nem rendelkezik közös irányítási rendszerrel, Balaton-törvény és fejlesztési terv a magasabb körök érdeklődése nyomán azonnal született. A Balaton-törvény módosítóját Lázár János 2016-ban a költségvetéssel egy időben adta be, így kevés figyelmet kapott, pedig ebben lazítottak a partszabályozáson és az ingatlanfejlesztés feltételein is.
Ennek értelmében már nincs szükség vízpart-rehabilitációs, csak partvonal-szabályozási tervre. A konkrét jogszabályokat éppen ezekben a hónapokban véglegesítik az érintett önkormányzatok, melyek viszont minden, a fejlesztőktől beeső forintnak örülnek, hiszen a kormány rengeteg forrást vont el tőlük az elmúlt években. A 2016-os fejlesztési program szerint 365 milliárd forintot költenek a tó környékére: 5 milliárd a kempingeknek, 1 7 milliárd egy tematikus élményparknak, 8 milliárd forint pedig a termék- és szolgáltatásfejlesztésnek jut, de megújulhatnak a kikötők, a hajópark és a közlekedés is. És gyakorlatilag ezzel egy időben el is indult a "nagy beszerzés".
