Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Rákapott a magyar lakosság a lakásfelújításra az elmúlt időszakban, amiben nagy valószínűséggel döntő szerepet játszanak a különböző állami támogatások, mint például a most félidőben lévő otthonfelújítási támogatás vagy a nemrég indult napelem pályázat.
A felújítás azonban nem minden. A munkálatok befejeztével szükséges lehet a lakásbiztosítás felülvizsgálata is. A csok és lakáshitelekhez kötelező, más ingatlantulajdonosoknak csak ajánlott szolgáltatás ugyanis aszerint térít, hogy mekkora a biztosítási összeg.
Egy felújítás, korszerűsítés - vagy éppen új bútorok beszerzése kapcsán, ha ingóságbiztosítást is tartalmaz a lakásbiztosítás - megnő az ingatlan értéke, megváltoznak a jellemzői, olyan nagy értékű berendezéseket is beépíthettünk, amire nem terjedt ki eredetileg a biztosításunk. Ha pedig ezt nem vezetjük át a szerződésbe, és bekövetkezik a baj, akkor, csak a korábban bejelentett értéknek, illetve jellemzőknek megfelelő szolgáltatást kapunk. A változást minden esetben a biztosítottnak kell jeleznie a szolgáltató felé.
Ha nem vigyázunk csak a hitel marad a felújításból
Ha az otthonfelújítást állami segítséggel valósítottuk meg, és emellé kamattámogatott vagy piaci hitelt vettünk fel, különösen fontos átvezetni a biztosításba az értéknövekedést.
A korábban említett példán elindulva, ha egy tűzkár miatt fordulunk a biztosítóhoz, de nem módosítottuk a szerződést korábban a felújításnak megfelelően, akkor nemcsak kevesebbet térít a biztosító, mint az újjáépítési költségünk, de a hitel is a nyakunkon marad a belőle finanszírozott felújítás nélkül.
Ellenben, ha a változást követően történik a baj, akkor a hitelt persze ugyanúgy törleszteni kell, azonban a pár ezer forinttal megnövekedett éves biztosítási díjért cserébe az új beruházás is fedezve van, illetve az a kár, ami esetleg éppen a felújítást érintette.
Nézzük meg egy példát. Egy budapest környéki városban lévő kertes háznak, aminek a hasznos alapterülete 150 négyzetméter és téglából épült, hozzávetőleg 32-54 ezer forint között van az éves biztosítási díja. Ebben benne vannak az ingóságok is, a szolgáltatást 20 ezer forintos önrésszel számoltuk. Ha megvizsgáljuk ugyanerre házra a biztosítás díját, ahol egy 3 millió forintot érő értéknövelő felújítást átvezettünk a szerződésben, a biztosítás éves díja 1-6 ezer forint közötti összeggel nőtt meg. Ennyivel kell tehát többet fizetni egy évben ahhoz, hogy továbbra is a megfelelő fedezetet nyújtsa a szolgáltatás és ne legyünk alulbiztosítva - derül ki a Bank360.hu számításából.
Mitől emelkedhet még a díj?
Nem ez az egyetlen forrása a lakásbiztosítás díjának emelkedésének. A biztosítók évente indexálják a szolgáltatásukat, eszerint a biztosítás összege az infláció mértékétől függően emelkedik, hogy a biztosítás megőrizze az értékét. Ehhez kapcsolódóan pedig megnő a biztosítás díja is.
Egyéb tényezők is árfelhajtó hatással bírnak. Bizonyos helyeken elég csak az infláció mértékénél magasabb lakásárnövekedésre gondolni, de emelkedhet az ingatlanunk ára a dzsentrifikáció eredményeként is. Olyan tényezők is közrejátszhatnak, mint a koronavírus-járvány, ami például Budapestről az agglomeráció felé tereli a házvásárlókat.
