Az elmúlt években két jelentős válság sújtotta Európát: a Covid–19-világjárvány és az Ukrajna ellen indított igazolhatatlan orosz invázió.

A világ egy geopolitikai gyökerű energiaválság közepén találta magát, amelyet a nyersanyag-ellátás erős ingadozásai kísérnek. Utóbbi az ellátási láncban több mint két éve tapasztalható fennakadások és a Covid-válságot követő fokozottabb gazdasági tevékenység következménye. Emellett az emberi tevékenységnek a Földünk éghajlatára és ökoszisztémáira gyakorolt, egyre fokozódó hatásai miatt egzisztenciális fordulóponthoz érkeztünk.

Most minden eddiginél fontosabb, hogy felgyorsítsuk a zöld megállapodáson alapuló átállást, és Európát a világon elsőként digitalizált, fenntartható és klímasemleges kontinenssé tegyük.

Száz évvel ezelőtt, az első világháború kataklizmáira válaszul, a németországi Weimarban alakult meg a Bauhaus, amely számos különböző területen, a tervezéstől kezdve az építészeten át az oktatásig és a modernista építészet alapjainak lefektetéséig gyökeres átalakulásokat hozott magával. A Bauhaus által hozott paradigmaváltás „a forma követi a funkciót” elvének jegyében a tervezés és a forma közötti harmónia és egyensúly keresését jelentette. Az új európai Bauhaus a formát bolygónk igényeinek szolgálatába kívánja állítani, és egy olyan új innovációs modell megteremtésére törekszik, amely egyesíti a művészetet, a tudományt, a technológiát és az ökológiát.

Ebből az okból indította útjára Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az új európai Bauhaus kezdeményezést. Von der Leyen szerint e kezdeményezés „tágabb jövőképünk része”, és közös alkotóteret ad építészeknek, művészeknek, diákoknak, mérnököknek és dizájnereknek, akik együtt dolgoznak azon, hogy a stílust a fenntarthatósággal ötvözzék. A Bizottság elnöke arra szólít fel, hogy az éghajlatvédelmi átállásnak saját esztétikát kölcsönözzünk.

Az új európai Bauhaus új termékekkel és szolgáltatásokkal, új üzleti modellekkel és készségekkel párosuló innovációt visz a piacokra. Az új digitális fejlesztések révén – amelyekre különösen a Covid-világjárvány idején került sor – már most kényelmesebb az életünk, de e fejlesztések még nem alakították át a fizikai környezetet, amelyben élünk, dolgozunk és közlekedünk. Ezért most az innováció új hullámára van szükségünk. Ennek egyet kell jelentenie azzal, hogy érzékelhető módon átalakítjuk meglévő gazdasági modelljeinket, és mindeközben a biológiai sokféleséget, a fenntarthatóságot és az élőlények kölcsönhatásain és az általuk képviselt társadalmi-ökológiai értékeken alapuló regeneratív megközelítéseket helyezzük a középpontba.

Az egy éve tartó intenzív közös tervezési munkát követően az új európai Bauhaus közössége Európa-szerte és azon túl is folyamatosan bővül. A programot a szakpolitikai eszközök tára, valamint a különböző uniós programokból származó 85 millió euró segíti. A tagállamok felkérést kapnak arra is, hogy kohéziós politikai programjaikba vezessék be az új európai Bauhaus fellépéseit, és mozgósítsák helyreállítási és rezilienciaépítési terveik beruházásait.

Az éghajlati válság rávilágít arra, hogy valamennyi ágazatban fokozni kell a dekarbonizációt, és az elavult üzleti modelleket fenntarthatóbb modellekkel kell felváltani. A tavalyi évben a leginnovatívabb projektek legjobbjai elsőként részesültek Új Európai Bauhaus-díjban. Az egyik nyertes projekt szerzői egy olyan, blokklánc-technológián alapuló digitális platformot dolgoztak ki, amely megjutalmazza a személygépkocsi helyett kibocsátásmentes mobilitást választó felhasználókat: a megtakarított szén-dioxid-kibocsátást számszerűsíti, és ennek alapján a felhasználók árukra és szolgáltatásokra beváltható tokeneket, ún. zöld krediteket kaphatnak. Az ilyen és hasonló platformok azt is szemléltetik, hogy az adatok felelősségteljes felhasználásával társadalmi értéket teremthetünk, az új európai Bauhaus adatterének beindítására törekedve.

A Bizottság nemrégiben bejelentette az öt demonstrációs vezérprojektet, amelyek olyan témákra összpontosítanak majd, mint az épületkorszerűsítés, a körforgásos jelleg, a kulturális örökség, az oktatás, az intelligens városok és a városrehabilitáció, helyi szinten vonva be a polgárokat a zöld átállást segítő tevékenységekbe.

Az innováció új hullámának irányát jelenleg a mélytechnológiás induló vállalkozások határozzák meg, amelyek jelentős társadalmi kihívásokkal foglalkoznak. Egyértelmű, hogy az európai iparnak – szoros együttműködésben a kutatóközpontokkal és az induló vállalkozásokkal – központi szerepet kell vállalnia e folyamatban. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és az Európai Innovációs Tanács feladata biztosítani egy páneurópai innovációs ökoszisztéma létrehozását, amelyben kiválasztott induló és növekvő innovatív vállalkozások lehetőséget kapnak vállalkozásaik gyors továbbfejlesztésére.

Az új európai Bauhaus laborja, amely a program felgyorsításának céljából jött létre, inkubátorként fog működni: összekapcsolja az embereket, valamint elősegíti az egymás tapasztalataiból való tanulást. A részvétel és az inkluzivitás az új európai Bauhaus bővülésének kulcsfontosságú eleme. Az új európai Bauhaus az ifjúság 2022-es európai évéhez is kapcsolódik, ezért kifejezetten részvételre bátorítjuk a fiatalokat: dolgozzanak ki ifjúsági projekteket a környezeti fenntarthatóság terén.

Végezetül megrendezésre kerül az Új Európai Bauhaus Fesztivál, amely június 9. és 12. között Brüsszelben, valamint különböző európai helyszíneken megtartott kísérő rendezvények keretében hozza össze a résztvevőket a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból, hogy jövőnk alakításán dolgozzanak együtt.

Meggyőződésünk, hogy a művészet, az építészet és a technológia nagymértékben hozzájárulhat az európai narratíva és jövőkép megújításához. Az irány egy befogadó Európa, amely összhangban él nem európai szomszédaival, és nyitott azokra a különböző eszmékre és kulturális hatásokra, amelyek a múltban is formálták, és amelyek képesek a jövőben is alakítani, egy új, digitális és zöld humanizmust tartva szem előtt.

Szerző: Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos és Francesca Bria, az Olasz Innovációs Alap elnöke és az új európai Bauhaus magas szintű kerekasztalának tagja