Az Ukrán függetlenség tere nevet kaphatja egy névtelen közterület a II. kerületben

Berg Dániel szerint a kerület így tudja méltóképpen kifejezni szolidaritását a megtámadott Ukrajnával.

  • hvg.hu hvg.hu
Az Ukrán függetlenség tere nevet kaphatja egy névtelen közterület a II. kerületben

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

A II. kerület képviselő-testületének mai ülésén kezdeményeztem, hogy az „Ukrán függetlenség tere” elnevezést kapja a Víziváros egyik eddig névtelen közterülete

– közölte a Facebookon Berg Dániel momentumos önkormányzati képviselő. Berg javaslatát a képviselő-testület meg is szavazta, ezt a politikus külön meg is köszönte Őrsi Gergely polgármesternek és képviselőtársainak.

Berg szerint az elnevezésre azért van szükség, mert „az ukrán néppel való szolidaritásunk méltó kifejezése, hogy kerületünk egy közterület elnevezésével állít emléket a háború áldozatainak, és tiszteleg ukrán szomszédaink hősies szabadságharca előtt”. Szerinte az így elnevezett tér „Ukrajna nemzeti és állami függetlenségére, területi szuverenitásának sérthetetlenségére is utal”.

„Amikor a jelenlegi orosz–ukrán háborúról beszélünk, nem feledhetjük a közép- és kelet-európai népek sorsközösségét sem. Történelmi felelősségünk, hogy ahogyan a világ rokonszenvezett velünk 1849 után, majd 1956-ban, úgy mi is kiálljunk ma Ukrajna függetlensége, az ukrán nép szabadsága mellett” – írta bejegyzésében Berg Dániel.

 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.