Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy 999 négyzetméteres Hűvösvölgyi úti villa volt 2025 legdrágábban értékesített ingatlanja a Duna House felületén – ez a cég év végi összeállításából derül ki. A II. kerületi luxusingatlan 1,764 milliárd forintba került, ezzel nemcsak a legnagyobb alapterületű, de a legdrágább gazdát cserélő ingatlan is volt az évben.
Négyzetméterárban azonban egy jóval kisebb, mindössze 43 négyzetméteres I. kerületi lakás lett a legdrágább, a 2022-ben épült Naphegy utcai ingatlan 146 millió forintért, azaz négyzetméterenként 3,4 millióért kelt el.
A legolcsóbb négyzetméterár egy rossz állapotú, hercegszántói házhoz kapcsolódik, amelynek alapterülete 100 négyzetméter, mégis mindössze 1,99 millió forintért talált új tulajdonosra. Volt ugyanakkor ennél alacsonyabb értékű tranzakció is: mindössze 1 millió forintot fizettek egy 25 négyzetméteres szilvádi ingatlanért.
A legkisebb értékesített ingatlan a Heves megyei Markazon található, és mindössze 6 négyzetméter alapterületű: a horgásztanyaként meghirdetett ingatlant egy nagyobb boroshordóból alakították ki.
A legrégebbi eladott ingatlan egy 1799-ben épült lakás Szombathelyen, amely korábban városi tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A 34 négyzetméteres ingatlant 26,5 millió forintért vásárolták meg.
Budapesten átlagosan 82 millió forintért értékesítették az ingatlanokat 2025-ben, ez volt a legmagasabb az országban. Pest megyében 62 millió volt az átlag, míg Veszprémben, Hajdú-Biharban és Győr-Moson-Sopronban 47 és 59 millió forint között mozgott az átlagos érték. A négyzetméterár tekintetében hasonló a sorrend, Budapest az első 1,2 millióval, Pesten, Veszprémben és Hajdú-Biharban pedig 660 és 840 ezer forint közötti összeget kellett átlagosan egy négyzetméterért kifizetni.
Ingatlantípusok tekintetében a téglalakások voltak a legdrágábbak, mind vételár (átlagosan 61 millió forint), mind négyzetméterár (átlag 1 millió forint) szempontjából. A panellakások átlagban 43,7 millió forintért, 835 ezres négyzetméteráron keltek el, míg a családi házakért átlagosan 53,1 millió forintot fizettek, fajlagosan viszont jóval olcsóbbak voltak (501 ezer forint/négyzetméter).
A vevők 25,5 százaléka volt elsőlakás-vásárló, 22 százalék vásárolt befektetési céllal, 19 százalék nagyobb, 7 százalék pedig kisebb ingatlanba költözött. Az eladók többnyire befektetők voltak (24 százalék), 19 százalék örökölt ingatlant adott el, 13 százalék pedig kisebbe költözött.
Nyitóképünk illusztráció. (Fazekas István)
