"Semmilyen formában nem függ össze a kamatdöntés a jegybanktörvény módosításával, azt a csökkenő infláció és a kedvező befektetői környezet motiválta" - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn azt követően, hogy a monetáris tanács (mt) keddtől fél százalékponttal, 10 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A cáfolatra azért kényszerült, mert devizapiaci berkekben a múlt héten azt feltételezték, az mt kamatdöntése egyben azt is megmutatja, hogyan reagálnak a testület tagjai a jegybanktörvénynek az mt-t érintő módosításaira. Jelenlegi összetételében ugyanis valószínűleg utoljára ült össze a testület, mivel hétfőn délután az Országgyűlés kormánypárti többsége áldását adta arra, hogy a miniszterelnök két új tagot jelölhessen az mt-be. Márpedig e lehetőséggel minden bizonnyal villámgyorsan élni is fog Gyurcsány Ferenc, hogy delegáltjai az ilyenkor szokásos jogi formaságokon mihamarabb átesve már a következő, december 20-ai mt-ülésen szavazhassanak. Hacsak nem iktatnak be már előbb egy rendkívüli ülést - ahogy erre már többször volt példa.
Jelenleg a monetáris tanácsot a jegybankelnök, a három alelnök és öt olyan tag alkotja, akik kinevezésére csak az MNB elnöke tehetett javaslatot. A miniszterelnök legfeljebb vétózhatott, azaz ha nem értett egyet az indítvánnyal, az MNB első embere addig volt kénytelen folytatni a jelölést, amíg a kormányfőnek is tetsző személy neve szóba nem került. Igaz, Medgyessy Péter exkormányfő a tökélyre fejlesztette az ellenállást, legalábbis Járai Zsigmond szerint: tavaly Medgyessy sorra húzta ki a listáról az MNB-elnök jelöltjeit, így végül kizárólag olyan személyek (Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Kopits György, Oblath Gábor) kaptak hat évre szóló mandátumot, akiket Járai nem első helyen jelölt - állította az MNB-elnök egy október végi jegybanki konferencián. Mivel azonban az mt ilyen összetételben sem vitte lejjebb oly mértékben a jegybanki alapkamatot, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a 245 körüli értékről a kormány által kívánatosnak tartott 250-260-as sávba csúszott volna, most mintha a kormányfő ugyanezt két hozzá közel álló személynek az mt-be juttatásával próbálná megtámogatni.
"A kamatnak nem azért kell csökkennie, mert a monetáris tanács tagjainak száma bővül, hanem mert beledöglünk ebbe az erős forintba" - jelentette ki a tőle megszokott szókimondással Gyurcsány Ferenc egy múlt csütörtöki tévéinterjúban. Hozzátéve: "aki ma Magyarországon erős forintot tart fenn, az azt mondja, hogy zárjunk be vállalatokat, csökkentsük a munkahelyek számát, tegyük lehetetlenné, hogy fejlődjön a magyar gazdaság". Gyurcsány kifakadása stílusos válasz volt Orbán Viktor exkormányfő tíz nappal korábbi tévéinterjújára, miszerint "a gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarnak".
Ez a szópárbaj is mutatja, hogy árfolyamköntösbe bújtatva is kemény politikai vita folyik. A koalíciós és az ellenzéki pártok eltérő gazdaságfilozófiai felfogása miatt kap rendre politikai felhangot a jegybank kamatstratégiája. Jelenleg ugyanis a kamat az MNB legfőbb eszköze ahhoz, hogy befolyásolja a pénzügyi folyamatokat. A szocialista-liberális kormány gondja az MNB-vel csaknem két éve ugyanaz: túl magas a jegybanki kamat, s emiatt a forint túl erős, ami árt a gazdaságnak. Ezzel szemben a jegybankosok úgy vélik, azért magasak a kamatok, mert nagy az éves infláció, még ha a júniusi 7,5 százalékos csúcs után októberre már 6,3 százalékra mérséklődött is, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya pedig elszaladt: az előbbi október végére csaknem elérte az éves deficitet (1329 milliárd forint), utóbbi 3,8 milliárd eurós féléves mértéke pedig közel félmilliárddal több az egy évvel korábbinál. "Ha nem a magas kamat vonzaná a piacra a befektetőket, hanem például az alacsony adó vagy a stabil államháztartás, a növekvő versenyképesség, ha nem kellene a kamat eszközével arra ösztönözni őket, hogy az államháztartás rendkívül magas deficitjét finanszírozzák, sokkal jobb lenne a helyzet" - mondta egy múlt szerdai, gazdasági vezetőknek tartott konferencián Járai. "Valamennyi gazdasági mutató javul, ami lehetővé teszi az MNB számára a kamatcsökkentést" - replikázott Draskovics Tibor pénzügyminiszter múlt csütörtökön Varsóban, miután találkozott John Snow amerikai pénzügyminiszterrel, illetve cseh, lengyel és szlovák kollégájával. Azt Draskovics is elismerte, "a kormánynak tennie kell a dolgát, és mérsékelnie kell a költségvetési hiányt, hogy megteremtse a kamatcsökkentés feltételeit".
Abban, hogy a forintkamatok magasak, a hazai valuta pedig túl erős, a kormány és a jegybank egyformán ludas - állítják szakértők. Az MNB-t amiatt marasztalják el, hogy 2002 végén nem csökkentett időben kamatot, s ezzel hagyta túlságosan megerősödni a forintot, Magyarországra csábítva a spekulánsokat. Utóbbiakban ugyanis az a képzet alakult ki, hogy a jegybank a kormánnyal közösen további teret enged a forint erősödésének az euróval szemben oly módon, hogy eltolja az árfolyam ingadozására hagyott sávot. Az ezt követő kijózanodás után pedig a kormány hibázott, amikor 2003 közepén rávette az MNB-t, hogy értékeljék le a forintot, ezzel kedvezve az exportlobbinak. Ezután az MNB csak kamatemelésekkel tudta elérni, hogy a forint ne essen át a ló másik oldalára, azaz ne gyengüljön meg túlságosan. A tavaly november végi 3 százalékpontos emeléssel aztán 12,5 százalékon tetőzött a jegybanki alapkamat. "Ezután az MNB-nek fokozatosan kellett volna kamatot csökkenteni és devizapiaci intervenciókkal védenie a forint árfolyamát" - idézte a HVG-nek a tankönyvi receptet az MNB egyik korábbi magas rangú vezetője.
Így ma az a paradox helyzet, hogy miközben a befektetők által árgus szemekkel figyelt makrogazdasági adatok nem kedvezőek, a forint mégis erős. A jegybanki alapkamat még a legutóbbi két, összességében 1 százalékpontos mérséklés után is egyaránt 8 százalékkal haladja meg az amerikai és az európai uniós irányadó kamatot, de a kelet-közép-európai térségben is kiugró: a lengyelországit 3,5 százalékkal, a csehországit 7,5 százalékkal múlja felül, miközben a kamatokhoz igazodó magyar állampapírhozamok 4-5 százalékot vernek rá az amerikai, illetve német állampapírokéra.
Ezzel magyarázható, hogy a befektetők jelenleg csak a kamatot nézik: a hétfői jegybanki kamatcsökkentésre például a forint erősödött a hazai bankközi devizapiacon, minden közgazdasági logikának ellentmondva - éppúgy, mint egy hónappal korábban, amikor a hazai valuta euróárfolyama a szintén fél százalékpontos kamatcsökkentés után sem rendült meg, sőt tovább erősödött. Közvetve egyébként maga a kormány is ösztönzi a forinterősödést azzal, hogy tavaly év végén megszigorította az államilag támogatott lakáshitelek feltételeit, a kieső kölcsönök pótlására piacra dobott devizahitelek térnyerése ugyanis a forintot erősíti.
A csak az inflációt szem előtt tartó MNB óvatosságát Járai azzal magyarázza, hogy a nagyobb mértékű kamatcsökkentésre, vagyis a vonzó kamatkülönbözet jelentős megkurtítására a külföldi befektetők magyar állampapírjaik eladásával válaszolhatnak, erre pedig a forint zuhanórepülésbe kezdhet, s elszabadulhat az infláció. Ugyanakkor a kamatcsökkentés mérsékelheti a költségvetés kamatkiadásait, számítások szerint fél százalékpontos redukcióval egy év alatt 15-20 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.
A hathetes diszkontkincstárjegyek hozama hétfőn 0,6 százalékponttal csökkent, 9,92 százalékra. A kereskedelmi bankok már az októberi jegybanki kamatcsökkentés után betéti kamataik mérséklésébe fogtak, s emiatt alig találni két számjegyű kamatot: ilyen ajánlattal már csak öt pénzintézet kecsegtet két-három hónapos lekötésre, általában több millió forint elhelyezése esetén. A további betétikamat-csökkentés lehetősége miatt hétfőn délután mindhárom tőzsdei pénzintézet - FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt., Inter-Európa Bank Rt., OTP Bank Rt. - részvényárfolyama csökkent, emiatt a BUX index is mérséklődött. Hosszabb távon azonban az állampapírok és a bankbetétek rovására a nem banki tőzsdei részvények a befektetők számára vonzóbbá válhatnak.
A piac biztosra veszi, hogy nem a hétfői volt az idén az utolsó jegybanki kamatcsökkentés, s ezt maga Járai is megerősítette, amikor hétfőn este azt üzente: "további kamatcsökkentésekre lát még lehetőséget". Ehhez mindenesetre kedvező alapot teremthet, hogy a világpiaci kőolajár-emelkedés megtorpanása, a dollár gyengesége, valamint a belföldi reálbérek stagnálása miatt lassulhat az infláció. Szakértők szerint a piac most néhány hónap türelmi időt ad a kormánynak, hogy rendbe hozza az államháztartást.
CSABAI KÁROLY
