A 2004-ben összeállított világranglisták alapján hol helyezkedik el hazánk a „népek tengerében?” Ahány lista, annyiféle, de általánosságban megállapítható, hogy a kiemelkedően iparosodott országok után következünk, a volt szocialista országok közül csak Szlovénia, Csehország és helyenként Észtország kapott „jobb” osztályzatot. Néhány hellyel csaknem valamennyi listán visszacsúsztunk.

Gyászos a helyezésünk a nyelvtudást mérő európai listán. Az európai országok közül talán csak Nagy-Britanniában tudnak kevesebb idegen nyelvet, de ott legalább az angolt mindenki anyanyelvi szinten beszéli. Az Európai Unió felmérésében 28 ország 1000 lakosát kérdezte meg, kiszámították, hány százalék beszél egy-egy idegen nyelvet, majd a százalékokat egyszerűen összeadták: a listát Luxemburg vezeti 244 százalékkal, második Hollandia 159, harmadik Dánia 154 százalékkal. Bár a felmérésben sok a szubjektív elem (például: a megkérdezett döntötte el, mi számít nyelvtudásnak), azért az mégiscsak elgondolkoztató, hogy a sereghajtó britek 34 százaléka előtt rögtön Magyarország áll 35 százalékkal; a lakosság 14-14 százaléka beszél angolt vagy németet, a maradék 7 százalék az egyéb nyelvek tudóiból jön össze.

Jobbak az eredmények a reáltárgyak oktatása terén. Az év végén hozták nyilvánosságra a negyedikes és nyolcadikos általános iskolai tanulók matematikaoktatásának eredményességét mérő ranglistát. Az Oktatáselemző Nemzetközi Szervezet (IAEEA) felmérése szerint a negyedikesek rangsorában Szingapúr, Hong Kong és Japán tanulói állnak az élen, Magyarország 24 ország közül a 11., de Lettország, Litvánia, és Oroszország is megelőzi. A nyolcadikosok rangsorában a magyar diákok és oktatók egy 44 országból álló listán az előkelő 9. helyre kerültek Észtország mögött, de Oroszország, az USA, Olaszország előtt. Az ázsiaiak itt is taroltak, az első öt helyen keleti ország végzett.

Versenyképesség

Nem éppen kedvezőtlen számunkra a londoni székhelyű World Travel and Tourism Council, a Világutazási és Turisztikai Tanács 2004. évi versenyképesség listája: 212 országot mértek fel, és a magas forintáraktól eltekintve, a többi kategóriában egész jól szerepelt országunk, a műszaki fejlettség tekintetében meglepően jól. (Ez csak azzal magyarázható, hogy a mobiltelefonok elterjedtsége is fontos eleme ennek a mutatónak).



Magyarország

Index 100=maximum

Helyezés


Versenyképes árak


50


64.

Turizmus jelentősége

93

5.

Infrastruktúra fejlettsége

77

9.

Környezetvédelem szintje

76

27.

Műszaki fejlettség

92

40.

Emberi erőforrások (oktatás)

85

25.

Nyitottság

79

14.

Életkörülmények

75

25.

Életminőség (Oldaltörés)

Mint minden évben, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) idén is közzétette  humán fejlettségi (életminőségi) indexét (HDI), amely egyetlen mutatóban egyesíti a várható életkort, az iskolázottsági szintet és az egy főre jutó vásárlőerőt. Ha a mutató eléri az 1-et, akkor minden tökéletes, az átlagpolgár sokáig él boldogan, ráadásul iskolázott is. Magyarország az idén 177 ország közül a 38. helyet érte el. A listát Norvégia, Svédország és Ausztrália vezeti, de még Írország is befért a 10. helyre.

Magyarországot a szlovének, a csehek, a lengyelek és az észtek is megelőzik, a lista szerint különösen rosszul állunk a várható élettartam (71,7 év), és a egy főre jutó GDP (13 400 dollár, vásárlóerő paritáson) tekintetében. Mindenestre, egy évvel ezelőtt még csak 29 ország előzött meg bennünket, és Észtország sem volt köztük.

Persze az index-számítás pontossága még a kívülálló számára is megkérdőjelezhető, hiszen a születéskor várható élettartam a Központi Statisztikai Hivatal szerint a magyar férfiaknál már 68 év felett van, míg a nőknél megközelítette a 77 évet.

Az ENSZ szemügyre vette a nők helyzetét 177 országban. Jól állunk a vezető beosztásban, illetve a professzionális szakmákban dolgozó nők arányát tekintve (19., illetve 11. helyen), de a parlamenti képviselők számarányát tekintve Magyarország a 101. helyen áll. Bár elnézve a magyar Országgyűlés női portfoliójának ténykedését, az egyaránt szólhat az arányemelés mellett és ellen is.

Mennyire rizikós ország vagyunk a külföldi befektetők számára? A nemzetközi tekintélynek örvendő texasi CountryWatch, amelyik 192 országot szemrevételez, “B” besorolást adott azon a listán, ahol „A” a legjobb, és „E” a legrosszabb osztályzat. Harminchat pontot kaptunk, százat a legrizikósabb ország kaphat. Az üzleti környezetet 7,41 ponttal jutalmazták (10 a legjobb minősítés). 60 ország közül hazánkat 25.-ként rangsorolták; a térség 10 országa közül pedig a 2. helyre minősítették. A magyarországi korrupciót komoly kockázati elemként nevezték meg.

Korrupt és szabad (Oldaltörés)

A korrupcióról bővebb elemzést adott egy másik szervezet, a berlini központú Transparency International. A nemrég közzétett 2004-es korrupciós országlistájukon a 146 országból 106 még a 10 pontos maximumnak a felét sem érte el. Sajnos, Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik, 4,8 ponttal, (holtversenyben Olaszországgal), és a 42. helyre csúszott, a tavalyi 40.-ről. Észtország és Szlovénia a lista szerint kevésbé fertőzött a korrupció mételyével. Finnország, Új-Zéland, Dánia, Izland és Szingapúr a listavezetők, ők a legkevésbé korruptak.

A bázeli Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján a 39. helyre csúsztunk le a tavalyi 33.-ról. Ezt a listát Finnország, az USA és Svédország vezeti, ugyanúgy mint tavaly. Az észtek, a szlovénok, de a litvánok is megelőztek bennünket ebben a rangsorban. Litvánia tavaly még mögöttünk volt. Szorosan a nyomunkban vannak a csehek és a szlovákok, a lettek és a kínaiak.

A magyar műszaki színvonal jól tartotta magát a versenyben, főleg a külföldi beruházásoknak köszönhetően, még a közintézmények hatékonyságával sem volt különösebb baj, de a makrogazdasági környezet tekintetében az 55. helyre csúsztunk, és ez nagyon lerontotta a versenyképességi átlagot. A kedvező üzleti légkör kialakulását akadályozó tényezők között a hitelekhez való hozzájutást nehézségeit, a merev adózási szabályokat, az infrastruktúra hiányosságait, a túlzott bürokráciát, a képzett munkaerő hiányát, az inflációt, a korrupciót és az alacsony munkamorált emelték ki a megkérdezett üzletemberek.

Az A.T. Kearney cég által jegyzett 2004-es globalizációs index 62 országot mért fel, ezek adják a világ gazdasági össztermékének 96 százalékát , és a világ népességének 84 százalékát. Ezen a listán a 26. helyre kerültünk a tavalyi 29.-ről. Igaz, a cseheken, a szlovéneken kívül még Szlovákia és Horvátország is megelőzött bennünket az Írország, Szingapúr, Svájc, Hollandia és Finnország vezette listán. A globalizációs mutató „méri” a gazdasági integrációt (21.hely), az egyéni kapcsolatok intenzitását (16.), a technológiai kapcsolódást (29.) és politikai akaratot (26).

Végül említsük meg a szabadságjogok felett őrködő washingtoni Freedom House e napokban 192 országról közzétett jelentését: Magyarországot a 46. helyre, és a “szabad” országok kategóriájába sorolták (a többi visegrádi ország továbbá Észtország társaságában), a legjobb jegyet adva, „egyest”, mind a politikai szabadságjogok, mint a polgári jogok tekintetében (a legrosszabb jegy itt a 7-es). Mint a szervezet jelentése Magyarországról megállapítja, jóllehet a korrupció változatlanul erőteljesen zavarja a közéletet, és a népszavazások jelentette demokratikus jogokkal egyre kevesebben élnek, azért a demokrácia működik az országban. A média szabad, de egyre polarizáltabb politikai légkörben kénytelen tevékenykedni. Az állami rádiót és televíziót sem kímélik meg a kemény politikai belharcok – áll a Freedom House jelentésében.

Vegyes tehát a kép. De nem árt vigyázni, hogy nehogy az ismert vicc jóslata valósuljon meg: a következő közepes év lesz, jobb mint a következő, de rosszabb, mint a tavalyi.

Hirschler

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Toplista az angol futball leggazdagabbjairól

A Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics, valamint a válogatott kapitánya, David Beckham vezeti az angol labdarúgás gazdagjainak listáját - derül ki a Four Four Two című magazin hagyományos év végi összesítéséből.

Kult

Karácsonyi slágerlista

A híres karácsonyi dalokból is készült slágerlista: a VH1 zenés tv-csatorna által végzett felmérés alapján összeállított listát a The Pogues és The Kirsty MacColl 1987-es Fairytale of New York című dala vezeti.

Az 50 legnagyobb magyar Facebook-oldal is megszenvedi, ami most történik

Az 50 legnagyobb magyar Facebook-oldal is megszenvedi, ami most történik

Ingyenes tömegközlekedés 18 éves korig, légkondicionált 3-as metró – kiállt ígéreteivel Kálmán Olga

Ingyenes tömegközlekedés 18 éves korig, légkondicionált 3-as metró – kiállt ígéreteivel Kálmán Olga

A Bige-birodalom bedőlése a gazdáknak is sokba kerülhet

A Bige-birodalom bedőlése a gazdáknak is sokba kerülhet

Drágák az iPhone-ok? Ez még semmi, hamarosan sokkal többe kerülhetnek

Drágák az iPhone-ok? Ez még semmi, hamarosan sokkal többe kerülhetnek

Tovább csökken a benzin ára

Tovább csökken a benzin ára

A két Korea közötti senkiföldjén lépett fel a magyar zenekar

A két Korea közötti senkiföldjén lépett fel a magyar zenekar