szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön az önkormányzat 400 milliárd forintos ezévi költségvetését, amely egymilliárd forint híján megegyezik a múlt év végivel.

A 399,3 milliárd forintos kiadási és 48,3 milliárd forintos hiányt tartalmazó költségvetésnek, Demszky Gábor főpolgármester kiegészítője szerint, 55 százalékát működésre, 44 százalékát felújításra, 1 százalékát pedig hiteltörlesztésre fordítják.

A költségvetéshez benyújtott 302 módosító indítvány közül csupán az SZDSZ-MSZP közös 4,5 milliárd forintos módosító indítványát fogadták el, a többit elutasították. A jelenlévő szocialisták mindannyian megszavazták a büdzsét,  az SZDSZ tagjai közül Atkári János főpolgármester-helyettes nem szavazta meg a költségvetést, Madarász Aladár pedig nem vett részt a voksolásban.

Az alig háromórás vita gyakorlatilag a koncepció korábban elmaradt tárgyalását, az általános és a részletes vitát is jelentette egyidejűleg. A módosító indítványokról egyenként szavaztak, mivel az ellenzék elutasította a "csomag" jellegű voksolást. 

Demszky Gábor az általa benyújtott új szemléletű költségvetés fontos elemeként említette a stabilitást, a kormányzati támogatást és a nagyarányú fejlesztéseket. Kiemelte, hogy 50 milliárd forintot költenek idén a tömegközlekedésre, illetve hogy a tavalyinál sokkal több pénzt fordíthatnak számos feladatra, például az úthibák javítására és a köztisztaságra.
 
Atkári János, aki múlt év novemberéig tíz éven át pénzügyi főpolgármester-helyettes volt, hosszasan részletezte, hogy miért nem szavazza meg a költségvetést: jogszerűtlennek tartja a büdzsét, mivel annak koncepciójáról nem döntött a közgyűlés.  A szűk keretek közé szorított, könyvelői szemlélettel összeállított javaslat elfogadása esetén 2005-ben feléli az önkormányzat a jövőjét - mondta Atkári.

Az ellenzékiek közül többen, egyetértve Atkári Jánossal, bírálták a tervezetet, annak marketing jellege, az eladósodás további növekedése, a közel 50 milliárd forintos tartalékképzés miatt. Kifogásolták, hogy a beígért dinamikus városfejlesztést ígérő tervek helyett szinte csak a közelgő választásokat szolgáló közérzetjavító intézkedések jelennek meg a büdzsében. 

     


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

Tizenegy magyar város akar az EU kulturális fővárosa lenni

Színvonalukat tekintve a német pályázatokhoz hasonló csomagokat nyújtottak be a városok - mondta Mesterházy Balázs miniszteri biztos hétfőn. Győztest szeptemberben hirdetnek: egy magyar és egy német város együtt lesznek az EU kulturális fővárosai.