Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a Budapesti Corvinus Egyetem Tárcatükör a Közgázon című fővárosi rendezvényén csütörtökön aláhúzta: 2002-höz képest a szélessávú internetezés ára nominál áron 40-44 százalékkal, a mobilszolgáltatásé pedig 44 százalékkal csökkent. Megkezdődött a huszonegyedik század infrastruktúrájának a kiépítése, s az internetes Közháló két év múlva minden települést elér. Ezen túlmenően bővül a tartalomszolgáltatás is, például a nemzeti digitális adattár és az audiovizuális archívum felállítása révén.

Rogán Antal, az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik tanulmányára hivatkozva kifejtette: tavaly az internet elterjedésének növekedési üteme megtorpant, s nem bővült a háztartások számítógéppel való ellátottsága sem. Hozzátette: a Sulinet programra 45 milliárd forintot költött az állam, amiből fél millió családot lehetett volna ellátni számítógéppel. Ezzel szemben főleg azok használták ki az adókedvezménnyel járó programot, akiknek már eddig is volt otthon számítógépe és internet-elérése.

A miniszter ezzel szemben úgy vélte, hogy nagyon sokan fejlesztették otthoni gépüket a program segítségével. Aláhúzta az eMagyország program az év végére 2 ezer településen mintegy 3 ezer helyen teszi ingyen vagy nagyon kedvezményesen elérhetővé a világhálót. A miniszter elmondta azt is, hogy a Sulinet teljes forgalma volt 45 milliárd forint, az állam 15 milliárd forint támogatást adott hozzá. Úgy vélte, a jelenlegi kormány alatt sokkal gyorsabban fejlődik az internet, mint korábban.

A bizottsági elnök a szélessávú internet fejlődését örvendetesnek nevezte, de kifogásolta, hogy szinte minden szolgáltató a Matáv csomagját árulja, mivel más technológia terjedését nem támogatja a szabályozás. Kovács Kálmán ezzel nem értett egyet, s rámutatott, hogy a kábeltelevíziós cégek is nyújtanak internet szolgáltatást, s ma már az UPC Magyarország bevételének 15 százalék ebből származik. Rogán Antal felvette: a környező országokkal ellentétben Magyarországon a harmadik generációs mobilszolgáltatásban (3G-UMTS) nem vontak be új céget. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a távközlési piac helyzete időközben megváltozott, s már nem volt akkora érdeklődés tavaly a magyar UMTS tender iránt, mint három évvel ezelőtt más országokban.