A második helyen végzett Légli Ottó balatonboglári, budafoki borász, harmadik lett Garamvári Vencel Balatonlelléről. Negyedik helyezést ért el Frittman János, soltvadkerti borász, míg ötödiknek rangsorolta a zsűri Bárdos Benjámint Nagyrédéről. 

Az Év Bortermelője címre minden évben a szakma jelöli a borászokat, akik közül a Magyar Borakadémia tagjai választják ki a díjazottakat. A magyar bor nemzetközi rangját és piacait vissza kell szerezni, ehhez elsősorban a bormarketingre kell többet költeni - mondta Módos Péter. Bormarketingre évente általában 250-300 millió forintot fordítottak az elmúlt időszakban összesen. 

A borakadémia elnöke szerint minden esély megvan arra, hogy ez a helyzet megváltozzon, 2006 elejétől ugyanis megkezdheti működését a Magyar Bormarketing Kht., amelynek feladata a magyar borok bel- és külföldi népszerűsítése lesz. A közhasznú társaság működésének anyagi feltételei is adottak lesznek Módos Péter szerint, mivel a borászok rendelkezésére mintegy 1,5 milliárd forint áll majd. Ez az az összeg, amely a bor jövedéki adójából folyik be évente, ám a jövő évtől ezt a bormarketingre és a magyar borok minőségének biztosítására, ellenőrzésére lehet majd fordítani. Az említett összegből mintegy 60 százalék jut bormarketingre, 40 pedig a borellenőrzés finanszírozására. 

A Magyar Borakadémia elnöke hozzátette: a magyar bormarketingre szánt pénzhez Brüsszelből még ugyanannyit lehet pályázat útján szerezni, mint amennyi rendelkezésre áll. Így a magyar bormarketingre előreláthatólag mintegy 2 milliárd forintot lehet fordítani, azaz csaknem tízszer annyit, mint az előző években. Ez az összeg - vélte Módos Péter - elegendő lesz arra, hogy gyökeres fordulatot hozzon a magyar bor imázsának megteremtésében és a piaci munkában. 

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkár-helyettese korábban elmondta: az idén megközelítőleg mintegy 3 millió hektoliter bor kerül a pincékbe. Az idei bor minősége változó: a korai érésű fajtáknál kedvezőtlenebb, míg a közép- és késői érésűeknél már jobbak a minőségi mutatók. A borászat első uniós évét tanulóévnek minősítette a főtitkár-helyettes, s kiemelte: megszületett az unió és az USA közötti bormegállapodás, amelyet nem minden esetben tartott kedvezőnek az EU számára. Szerinte ugyanis a brüsszeli bizottság sok tekintetben engedékeny volt az USA-val szemben.