A Magyar Szocialista Párt és a Szabaddemokraták Szövetségének választási programjában is viszonylag tág teret kapott az egészségügy reformja, amiben az alapvető különbséget az SZDSZ liberális megközelítése - verseny a betegekért, verseny az ellátórendszerben - jelenti, míg az MSZP programja, bár hatékonyabb egészségügyről beszél, a meglévő "monopólium jellegű" rendszerre épít. 

Gyurcsány Ferenc kormányfő nemrégiben gazdasági szakemberek előtt azt mondta: olyan biztosításelvű rendszert kell létrehozni, amely a járulékot fizető, szolgáltatást vásárló ügyfél érdekeit védi. Véleménye szerint a szabaddemokrata álláspont és a szocialista lényegében nem tér el egymástól. "A vita abban van, hogy a biztosítás mennyire legyen versengő és mennyire privát" - mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: a megreformált egészségügyi rendszer alapját a következő négy évben létre lehet hozni. 

Sem az MSZP, sem az SZDSZ programja nem beszél arról, hogy a változtatások eredményeként szerintük mennyivel kerülne többe vagy kevesebbe az egészségügy, de az mindkét program alapvető megállapítása, hogy a magyar egészségügy jelenleg egyszerre szegény és pazarló. Magyarországon a GDP 7,8 százalékát, több mint 1500 milliárd forintot fordítanak évente az egészségügyre, arányaiban többet, mint Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam tekintetében nemcsak a fenti három ország, de még Bulgária is megelőzi a Magyarországot.

A második Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 és 2013 között, a már elkészült tervek alapján, 500 milliárd forintot szánna az egészségügy fejlesztésére európai uniós forrásból. 

Az MSZP választási programja azt mondja: "Az egészségügy átfogó átalakítására van szükség". A dokumentum szerint ennek legfontosabb döntése megtörtént a "100 lépés" program keretében: biztosításalapúvá tették a magyar egészségügyi rendszert, amely a közfinanszírozásban megtestesülő, szolidaritási elvű nemzeti kockázatközösség fenntartásán alapul. ... Helyreállították a köz- és magánfelelősség egyensúlyát, a befizetői és szolgáltatói oldal egyenlőségét. Ugyanakkor a szocialisták támogatják az önkéntes egyéni kiegészítő biztosítás lehetőségét. 

Választási programjuk egészségügyi része deklaráltan a kormány tavaly elindított 100 lépés programjának 22 egészségüggyel kapcsolatos pontjából vezeti tovább változtatásokat, márpedig a 100 lépés program a finanszírozás kérdését érdemben nem taglalja. A 100 lépés program emlékeztet arra: "Az elmúlt 15 évben szinte átláthatatlan viszonyok jöttek létre az intézmények működésében és finanszírozásában...". 

Az SZDSZ programja is "dominánsan" a közfinanszírozáson és a szolidaritáson alapuló egészségügyi rendszert képzel el, amelyben az ellátások árát nem a beteg, hanem a biztosítója fizeti meg. A szabaddemokraták három alapelv alapján reformálják meg a magyar egészségügyet.
 
A több-biztosítós rendszerrel nem a betegek pénzéért, hanem a betegekért folyik a verseny. A szolgáltatások (és nem az intézmények) privatizációjával javul a szolgáltatások minősége, ezért kell magánkézbe adni az ambuláns és a fekvőbeteg szolgáltatásokat. Az egészségügyi ellátórendszerben a versenyt a nyilvánosság és az ellenőrzés biztosítja. Végül pedig a szervezetek és a betegeket között a tiszta és világos elszámolási rendszer megszünteti a hálapénzt - vélik az SZDSZ programalkotói. 

A szocialista program az önkéntes kiegészítő biztosítással ad többletet az alap szolgáltatásokon felüli szolgáltatások megvásárlására. A szabaddemokrata program szerint a garantált, egységes, kötelezően választható magánbiztosítók által finanszírozott egészségügyi ellátást meghaladó egyéni igényeket - komfortosabb körülmények, orvosi többletszolgáltatások - szabályozottan és tervezetten kell megvásárolhatóvá tenni. Ezeket a szolgáltatásokat csak az alapbiztosítással foglalkozó biztosítók működtethetik.

Az MSZP programja nem szól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átalakításáról, csak arról, hogy erősítik az ellenőrzést és az egyéni számla már megkezdett bevezetése is ezt segíti. Az SZDSZ reformja a számlázást vezetné be, mégpedig minden beteg esetében. A szabaddemokrata program szerint az önkéntes díjfizetés - önrész - terjedő alkalmazása szükségszerűen ésszerűen csökkenti a keresletet, amivel visszaszorul a pazarlás. 

Az SZDSZ programja alapján a több-biztosítós rendszer miatt az OEP megváltozott feladatokkal és hatáskörökkel a piac versengő szereplője maradna. Az OEP méretének és hatáskörének csökkenésével új, kicsi és hatékony szervezetet hoznának létre az új biztosítók egységes felügyeletére.