Tokics Péter a milliárdos adócsalási ügy korábbi tárgyalásán úgy nyilatkozott a bíró kérdésére, hogy részben beismeri a vádiratban terhére rótt cselekményeket, de vallomást nem kíván tenni, ezért a nyomozás során tett nyilatkozatát ismertetik. Tokics rendőrségi vallomásában beszélt a hamis számlák készítéséről, a 90-es évek második felében fiktív számlák kibocsátása céljából létrehozott, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégekről. 

Egy helyütt pedig úgy fogalmazott vallomásában: az ügyfelekre jellemző volt, hogy "az adót elcsalják, de még azt sem akarják kifizetni, amibe a hamis számla kerül". Amikor pedig Tokics, elmondása szerint, kevesellte 2-3 százalékos jutalékát, egyik vádlott-társa megfenyegette, hogy szól a rendőrségnek. Utóbb az elsőrendű vádlott ki akart szállni, de a hamis számlák kibocsátására létrehozott cégek felszámolása is pénzbe került volna, ezért nem tudott.

Tokics Péter és 52 társa ellen adócsalás miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, az ügyben a törvény szerint akár 12 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A vádhatóság szerint az elkövetők Tokics Péter irányításával 1997-től az egész országra kiterjedő, fiktív cégekből álló hálózatot hoztak létre és működtettek azért, hogy jutalék fejében valótlan tartalmú számlákat bocsássanak ki.

A vádlottak hajléktalanokat, tisztázatlan egzisztenciájú személyeket kerestek, akik pénzért vállalták, hogy a nevüket adják fantomcégek alapításához és működtetéséhez.

A számlákat valós gazdasági tevékenységet végző vállalkozások szerepeltették a könyvelésükben, mögöttük azonban nem volt teljesítés, munkavégzés, azokat költségszámlákkal ellentételezték. Mindezek alapján a befogadó cégek általános forgalmi adót és társasági adót igényelhettek vissza, és így csökkenthették adófizetési kötelezettségüket.

A számlakibocsátó cégekben a tényleges ellenőrzést Tokics Péter és társai gyakorolták, de a számlákat befogadó cégek vezetői közül is többen a vádlottak padjára kerültek. Több tucatnyi gyanúsított esetében, a többi vádlotthoz képest viszonylag csekélyebb elkövetési érték miatt, megrovással szüntette meg az eljárást az ügyészség.

Az Orbán-kormány időszakában indult büntetőeljárás 2001 augusztusában kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor kiderült, hogy az eljárás során Balázsi Tamás vecsési szocialista elnököt előzetes letartóztatásba helyezte a PKKB. Balázsi letartóztatását az ügyészség szüntette meg a 2002-es országgyűlési választások április 21-i második fordulója után három nappal. Balázsi a keddi tárgyaláson tagadta bűnösségét. A büntetőper csütörtökön a vádlotti vallomásokkal folytatódik. A Pesti Központi Kerületi Bíróság hatáskörébe tartozó ügyet a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa tárgyalja.