Szőcs Levente szerint a folytonos Budapest felé tekingetésnek megvan az a káros hatása, hogy az erdélyi magyarság saját országában képtelen rendezni a létét valóban befolyásoló dolgait.

Úgy látja, a magyar egyetem ügye is bizonyára előbbre tartana, ha nem Budapestről várnák a kétmilliárd forintot, igaz, e nélkül nem létezne Sapientia, és feltehetőleg a Bolyai egyetem sem. De mostanra legalább eldőlt volna, mit szeretne az erdélyi magyar, aki talán határozottabban követelte volna jussát attól a román államtól, amelynek polgára. És az állam se rázná le olyan könnyen a követelést, amelyet a Sapientiával félig megelégedett oktatói- és diákgárda terjeszt elő - fűzi hozzá a cikkíró.

A Magyarországról folyó - Erdélyből nézve csordogáló - támogatások, miközben számos területet eltartanak, fenntartanak egy skizofrén állapotot - véli a szerző, aki szerint ha Budapesten a csapot elzárnák, az - a tünetek rövid távú akuttá válása után - a gyógyulást hozná. Egyesek persze azt mondanák, hogy bizonytalanná válna az alapítványok helyzete. Ők azonban megfeledkeznek arról, hogy a jelentősebb költségvetésű erdélyi szervezetek csak azért léteznek, hogy a magyar állami támogatásokat szétosszák.

Az egyik vagy másik magyar pártnak szurkoló erdélyi magyar - egyénként - vajmi keveset kapott Budapesttől. A diákok húszezer forintos tanszertámogatása vagy a nyugdíjasok ingyenes BKV-jegye még a magyarigazolvány kiváltásával járó költségeket sem fedezi. Persze, a gesztus fontos, sokat számít, ha az (erdélyi) ember forintot tart a kezében. De ezért a pénzért kár annyit izgulni - olvasható a cikkben.

A szerző szerint úgy helyes felvetni a kérdést, miért bízná az erdélyi magyarság másra a közösség helyett való gondolkodást? Mert ez is a támogatások velejárója. Vagyis az, hogy az erdélyi magyarság prioritásait mások szabják meg a (magyarországi) költségvetés és a pártérdekek függvényében. El kell vágni a köldökzsinórt! - szögezi
le az ÚMSZ munkatársa.

Eközben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Sólyom László államfőnek és Gyurcsány Ferenc kormányfőnek küldött nyílt levelében aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), illetve hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron drasztikusan csonkítják.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) külső ellenzékéhez közel álló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) pedig az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát kereste meg szintén nyílt levélben. Azzal vádolja az alapítvány erdélyi ifjúsági szaktestületét, hogy az az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg pályázat útján, mint a MIT egyesületeinek.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete tiltakozó megmozdulásokat helyez kilátásba, ha a magyar kormány nem változtat a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáján. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a HTMH felszámolásával a magyar kormány arról döntött: a magyar nemzet egyharmada elhanyagolható tényező.

Gazda hozzátette, határozottan visszautasítják a magyar miniszterelnök azon kijelentését, hogy a határon túli magyarságnak semmi köze a magyarországi átalakításhoz, így a hivatal felszámolásához. "kijelenthetjük, hogy a szocialista kormányzatok által elherdált magyar nemzeti vagyont, a Nemzeti Bank alaptőkéjét, az aranytartalékot kizárólag a határokon kívülre terelt magyarság területeiről szerezte be az anyaország" - véli Gazda.