szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kilencszáz év elteltével lesz újra boldoggá avatás Magyarországon: Erdő Péter bíboros szeptember 17-én Salkaházi Sárát emeli a boldogok sorába a budapesti Szent István-bazilika előtti téren rendezendő szertartáson.

XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án hagyta jóvá azt a dokumentumot, amely elismerte a szociális testvér vértanúságát, és engedélyezte, hogy boldoggá avatására Budapesten kerüljön sor.

A Magyar Katolikus Egyház "kitörő örömmel" fogadta a dekrétum aláírását. Erdő Péter bíboros, prímás a jóváhagyás napján közzétett nyilatkozatában rámutatott: Salkaházi Sára szerény, hűséges szociális szolgálatot, értékes újságírói, írói és kulturális munkát végzett. A második világháború legnehezebb utolsó hónapjaiban üldözött zsidók, nők és gyerekek százait rejtegette budapesti rendházában. Miután följelentették, a nyilasok az általa bújtatottakkal együtt a Duna-partra hajtották, és ott kivégezték 1944 decemberében, 45 éves korában.

Az esztergom-budapesti érsek szerint a dekrétum aláírása a múlt megtisztult szemléletéhez vezet, hozzásegít a kiengesztelődéshez, és ahhoz, hogy "igazi hiteles katolikus példaképeink legyenek". A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke az említett nyilatkozatban a jóváhagyás kapcsán úgy fogalmazott: "a nemzet lelki megújulásának évében ez a legszebb ajándék, amit a Szentatya a magyar egyháznak és talán a magyar társadalomnak is adhatott".

Az egyház hosszú évek óta megemlékezik a szociális testvérről. Salkaházi Sára emlékét tábla hirdeti a Szabadság híd pesti hídfőjénél, ahol minden év december 27-én, egykori elhurcolásának évfordulóján gyertyát gyújtanak.

A szeptember 17-ei szertartásról Erdő Péter bíboros hétfőn tájékoztatja a sajtó munkatársait. Az eseményről egyelőre annyit tudni, hogy liturgia után, ünnepi szentmise keretében hirdetik ki a boldoggá avatási határozatot. Hasonló szertartás 1083-ban volt a legutóbb Magyarországon, akkor Szent Istvánt, valamint fiát, Szent Imrét, és annak nevelőjét, Szent Gellértet avatták boldoggá.

A boldoggá avatáshoz a kánonjog szerint az erények hősies gyakorlásán túl szükség van csodára is, amelyet Isten szolgája közbenjárásának tulajdonítanak. Kivételt képeznek a vértanúk, mivel maga a vértanúság, amelyet valaki Isten iránti szeretetből szenved el, a hit szempontjából az isteni kegyelem egyértelmű jele. A vértanú és nem vértanú boldogok szentté avatásához egyaránt csodára van szükség.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kult

A pápa boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót

II. János Pál pápa vasárnap délelőtt a római Szent Péter-téren Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében, magyar és osztrák zarándokok ezrei előtt boldoggá avatta - négy másik személlyel együtt - Batthyány-Strattmann Lászlót, a "szegények orvosát".