A reformpolitika az egyetlen hatékony eszköz Magyarországon és Közép-Európában a nemzeti radikalizmus, a bezárkózás ellen - jelentette ki Gyurcsány Ferenc külpolitikai szakértők és a diplomáciai testület tagjai előtt a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Kiemelte: a térségben tapasztalható nemzeti radikalizmus nem egy helyen modernizáció-ellenes és provinciális, az idegenektől való félelem, az idegengyűlölet jellemzi, a demokráciától, a piacgazdaságtól való elfordulás.

Adjon ötleteket a külügynek!

A külügyminisztérium megbízása alapján a külügyi témákkal foglalkozó intézetek, alkotóműhelyek hét fő témában készítettek tanulmányokat, amelyek alapul szolgálnak egy új külpolitikai stratégia kialakításához. A tárca ennek a fórumnak a  segítségével kívánja megismerni a külpolitika iránt érdeklődő civil szervezetek, állampolgárok véleményét: mit gondolnak a magyar külpolitika szerintük kívánatos irányáról, illetve  a megbízott alkotóműhelyek anyagairól. Eddig három témában születtek tanulmányok, ezekre itt kattinthat: Adjon ötleteket a szomszédsági kapcsolatokról! Adjon ötleteket a nemzeti azonosságtudat témájában! Adjon ötletet kulturális kérdésekben!

Egyesek álmegoldásokat kereső gazdasági és szociális demagógiával jutnak szélesebb társadalmi bázishoz. Arra figyelmeztetem magunkat és a térség valamennyi polgárát, ne próbálja meg mindig a legkönnyebb utat választani, mert a térség történelme arra tanít, hogy az nagyon sok esetben zsákutca - jelentette ki a miniszterelnök, aki ilyen zsákutcának tekinti a nemzeti radikális, a szociálisan populista válaszokból építkező politikai megoldásokat.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, magyar és régiós tapasztalatai szerint mérsékelt középpártok és radikális politikai erők szövetségre lépése esetén a radikálisok fertőzik meg a középpártokat. A miniszterelnök szólt arról, hogy a nemzetpolitikának nem a magyarországi pártpolitikai megosztottság exportjáról, hanem a nemzeti összefogásról kell szólnia. Hozzátette: a határon túli magyar közösségek iránt érzett felelősséget és a szomszédságpolitikát egymásra való tekintettel, a dolgok összetettségében lehet hatékonyan összehangolni.

"A határon túl élő magyarság megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a magyar közösségek előtt az eddigieknél jobban megnyíljanak a gazdasági és kulturális érvényesülés feltételei, ezért az eddigi támogatáspolitika mellett a területi és regionális fejlesztéspolitikának lesz a jövőben kitüntetett szerepe" - szögezte le a kormányfő.

© Stiller Ákos

Gyurcsány Ferenc közölte: az aktívabb, árnyaltabb, hatékonyabb magyar külpolitika érdekében létrehozzák a Magyar Kül-és Biztonságpolitikai Tanácsot, amelyet Valki László nemzetközi jogász, egyetemi tanár fog vezetni. "Magyarország érdeke az, hogy egy erős, önálló döntési és cselekvési képességgel rendelkező, egységes Európai Unió alakuljon ki, olyan, amely egyenrangú partnere, nem pedig ellensúlya az Egyesült Államoknak" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: felelősségünk Magyarországért elválaszthatatlan az európai jövőjéért viselt felelősségünktől.

A miniszterelnök szélesebb és mélyebben integrált európai együttműködést tartott szükségesnek, ugyanakkor - mint mondta - az EU-ban látja a nemzeti karakter, a nemzeti érdekek jobb képviseleti lehetőségét is. Hangsúlyozta Európa nyitottságának megőrzését is, részben a szomszédok, részben más térségek felé. 

Gyurcsány Ferenc szerint az európai alkotmányozási vitában meg kell őrizni a kompromisszum egyensúlyát és a jelenlegi patthelyzetnek mielőbb meg kell szűnnie. Megjegyezte: egyetért Angela Merkel német kancellárral abban, 2009-ben már úgy kellene lebonyolítani az európai parlamenti választásokat, hogy a megoldatlan intézményi kérdésekre megtalálták a válaszokat.

A kormányfő szorgalmazta Horvátország mielőbbi felvételét az unióba, valamint azt, hogy a Nyugat-Balkán államai gyorsabb ütemben közeledjenek az EU-hoz, hiszen - fűzte hozzá - ez a térség biztonságát és prosperitását szolgálja. Közölte: ebben a folyamatban kulcsszerepe van Szerbiának, mert ha ott politikai stabilitás és gazdasági megerősödés tapasztalható, az kihat az egész térségre. Szorgalmazta az EU és a Nyugat-Balkán közötti vízumkönnyítési tárgyalások mielőbbi sikeres lezárását, és azt, hogy az unió mielőbb tegyen javaslatot a vízumliberalizációs intézkedések megtételére. Koszovó ügyéről szólva azt mondta, olyan megoldásban bízik, amely életképes és valamennyi ott élő közösség érdekeit figyelembe veszi. Úgy vélte, ehhez az Ahtisaari-csomag jó kiinduló alap.

Mint mondta, megérti, hogy a török EU-tagság kérdése kapcsán számos országban ellenérzések tapasztalhatóak. Hozzátette ugyanakkor: a magyar álláspont továbbra is kiáll az iszlám vallású, ám szekuláris, a tagsági feltételeket remélhetőleg teljesítő Ankara uniós tagsága mellett. Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a mértékletesség és a mérsékeltség politikájában nyitottnak kell mutatkozni a különböző vallási nézetek, meggyőződések iránt, ugyanakkor Törökországban meghatározónak kell lennie az európai kulturális értékek, hagyományok tiszteletben tartásának, a mérsékelt közéleti, társadalmi, politikai vallásnak.

© Stiller Ákos

Gyurcsány Ferenc azt mondta, az olaj- és gázszállítási problémákra a közös, átfogó európai energiapolitika kialakítása lehet a megoldás, amíg azonban ez nem jön létre, Magyarország önálló energiapolitikát is folytat Oroszországgal. Az elmúlt időszak problémái kapcsán úgy fogalmazott, Moszkva nem Európát akarta megzsarolni, ugyanakkor Európa energetikai kiszolgáltatottsága egyre fokozódik. Az EU-Oroszország viszonyról szólva azt mondta, kölcsönös félelmek és bizonytalanság helyett együttműködő partnerségre van szükség és egymás jobb megértésére. A miniszterelnök szólt Kínáról is, kiemelve, hogy a magyar külgazdaság számára elsőrendűen fontos ország, és Magyarország jól teszi, amikor megalapozza jelenlétét Délkelet-Ázsiában.

Az évértékelő beszéd előtt Göncz Kinga külügyminiszter mondott bevezetőt, megerősítve, hogy a szakértők és civilek bevonásával készülő új külkapcsolati stratégia nyárra elkészül.