A kormányfő magyaráz © Stiller Ákos

A GDP arányos  államháztartási hiányt akkor lehet a tavalyi 9,2 százalékról 2009-re 3,2 százalékra csökkenteni, ha az állami költekezését, azaz a GDP arányos kiadást a 2006. évi 53 százalékról 2009-re 45 százalékra, majd 2010-re 42,3 százalékra sikerül mérsékelni - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Szlovákia centralizációs mutatója tíz százalékponttal kisebb, de az is igaz, hogy például egy gyerekre 4000 forint családtámogatást nyújtanak ott, míg Magyarországon egy gyerek után 12800 forintot kapnak a családok - hasonlította a szociális juttatást a miniszterelnök.

Magyarországon az egyik legjelentősebb kiadási tétel a közszféra finanszírozása, ezért az több év alatt ott megtakarítandó 1000 milliárd forint négy százalékponttal kisebb kiadást jelent - jelezte a miniszterelnök. Ennek hatására a központi igazgatás létszáma 2007-ben 289 ezerről 273 ezerre, ezen belül a minisztériumok létszáma 25 százalékkal, az önkormányzatoké pedig 529 ezerről 525 ezerre csökken - tette hozzá.

A másik legjelentősebb kiadási tétel az egészségügy, ahol a kiadások tavaly több, mint 500 milliárd forinttal haladták meg  a bevételeket, csak  a gyógyszerkassza kiegészítése 389 milliárd forintba került - mondta Gyurcsány Ferenc. "Miközben a 300 forintos vizitdíj óriási felháborodást váltott ki, addig kevesen tudják, hogy egy átlagos körzeti orvos havi jövedelme 180-200 ezer forinttal nő" - magyarázta a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc egy szívinfarktussal 8 napig kezelt beteg számláján mutatta be, hogy amíg a kezelés költsége 1 millió 218 ezer 472 forint volt, addig a beteg által fizetett napidíj összege 2400 forint, így a teljes számla 1 millió 220 ezer 872 forint. A járulékfizetés szigorítása nyomán 2007 első öt hónapja után az Egészségbiztosítási Alap 22 milliárd forintos aktívummal zárt, szemben a tavalyi első öt hónap 81 milliárd forintos hiányával - közölte a miniszterelnök.

© Stiller Ákos

Gyurcsány Ferenc a nyugdíjreform szükségessége mellett érvelve kifejtette: azt leginkább a mai huszonévesek érdekében kell megvalósítania Magyarországnak. Aláhúzta: ha a magyarországi korösszetétel trendjeit kivetítjük, akkor látható, hogy 2010-ben egy nyugdíjas korú magyar állampolgárra négy aktív korú honfitársa jut majd, míg 2050-ben egy nyugdíjas korú lakosra már csupán két aktív korú magyar állampolgár. Ha ezt figyelembe vesszük, a 65 éven felüliek aránya a 15-64 évesekhez képest 2005-ben 22,8 százalék volt, 2010-ben 24,3 százalék lesz, 2050-ben pedig ez az arány felmegy több mint 48 százalékra. "2050-ben már biztos nem én leszek a miniszterelnök, tehát ez a történet nem rólam szól" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A felsőoktatási reform szükségességét kiemelve azt hangoztatta, hogy korszerűsíteni kell a magyar képzés struktúráját, a jövőben nagyobb teret kell kapnia az információ-technológiához értőknek, a természettudományos végzettségű felsőfokú szakembereknek, egyúttal mérsékelni kell a jogászok, közgazdászok arányát. A szakmunkás-képzésre, a sokoldalúan képzett szakemberek számának növelésére kell helyezni a hangsúlyt, mert e téren már kapacitásszűkében van Magyarország - emelte ki a miniszterelnök. Példaként említette, hogy az esztergomi Suzuki gyárba már Szlovákiából hívnak át szakmunkásokat, és nem egy nyugat-magyarországi céget azért nem tudnak bővíteni, mert kevés a rendelkezésre álló szakember.

A felsőoktatás korszerűsítése mellett érvelve kiemelte, a világ legrangosabb egyetemei között a rangsorban a 300-400. hely között található két magyar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a szegedi tudományegyetem, az európai első százban pedig egyáltalán nincs magyarországi felsőoktatási intézmény.

© Stiller Ákos

A kérdések között arra a felvetésre, hogy egy olyan politikai légkörben, ami jelenleg Magyarországon tapasztalható, megvalósíthatóak-e a reformok, aláhúzta: "lényegesen könnyebb lenne az ellenzékkel együtt végigvinni a reformokat, az ellenzék nélkül nem lehetetlen, de tovább tart". Példaként említette azt, hogy a kormánypártok nem tudtak megállapodni az ellenzékkel a kistérségek megalakításáról, az elmúlt mintegy három év alatt azonban maguk a falvak, kistelepülések rájöttek arra, hogy saját maguk is létrehozhatják a kistérségi együttműködést. A reformok kapcsán hangsúlyozta: "ha lesz népszavazás, akkor nem lesz olyan falu, nem lesz olyan város, ahol nem leszünk ott, és nem magyarázzuk el a reformok szükségességét". 

Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a MÁV a következő időszakban magánkézbe adandó cégek között, aláhúzta: a MÁV egészét nehéz lenne magánosítani, holott jelenleg is évi több mint 100 milliárd forint veszteséget "termel" az országnak. Kiemelte, a MÁV különböző részeiből a teherszállítást lehet értékesíteni, a vasúti pályák várhatóan állami kézben maradnak, a személyszállítás iránt pedig igen csekély az érdeklődés. Arra a kérdésre, hogy hol tartanánk Magyarországon a reformokkal, ha 2004 őszén elkezdtük volna, Gyurcsány Ferenc a következőket mondta: valószínűleg akkor csupán kisebb kiadáscsökkentéseket, lefaragásokat és kisebb kiigazításokat lehetett volna végrehajtani, átfogó szerkezeti típusú kiigazítást nem lehetett volna megvalósítani. "2004 őszén magam is abban a hitben voltam, hogy jó állapotban vagyunk. 2005. őszén érzékeltem először, hogy nagyobb a feszültség, és 2006. nyarán jöttem rá, hogy példátlanul magas a hiány" - mondta a miniszterelnök.