2006. június 14-én 13 óra 7 perckor hatalmas robbanás rombolta porig Balatonfűzfő-Gyártelepen a Crescom Kft. raktárát. Az épületben éppen leltárt készítettek négyen – egy nő és három férfi. Valamennyien odavesztek. A történtek után megindított rendőrségi vizsgálat megállapította: csaknem 40 tonnányi, főleg kínai eredetű pirotechnikai eszköz semmisült meg. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen indult nyomozás foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. A nyomozás során megállapították, hogy a tragédiáért a Crescom ügyvezető igazgatója, Gecse István és a cég műszaki igazgatója, Volszky Géza a felelős, mert a kft elmulasztotta az előírt munkavédelmi szabályok betartását, a cég nem biztosított a dolgozóinak védőruházatot és védőeszközöket. A fűzfői raktár robbanását vélhetően az okozta, hogy a raktárban védőruha nélkül tartozkodó munkatársak testén felhalmozódott elektrosztatikus töltés kisült, és a szikrák aktiválták a raktárban felhalmozott bombák gyújtószerkezetét. 
 

A balatonfűzfői robbanás helyszíne. Por és hamu © hvg.hu

A Veszprém Városi Ügyészség szóvivője, Cs. Varga Edit a hvg.hu megkeresésére elmondta, hogy január 4-én vádat emeltek a két felelős ellen,  és megküldték az iratokat a Veszprém Városi Bíróságra. „Az elsőrendű vádlott, (Volszky Géza) műszaki igazgató ellen kettőnél több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltünk vádat, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A másodrendű vádlottat, (Gecse ügyvezetőt) pedig a gondatlan veszélyeztetés vétségének alapesetével vádoltuk meg, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre ítélhetik. Az ő esetében azért döntöttünk így, mert az ő foglalkozási szabályszegése kevés volt ahhoz, hogy a detonáció megtörténjen, de ahhoz elég volt, hogy veszélyeztesse az emberek életét.”
 
A Crescom Kft. két vezetőjével szembeni vádemelés kínosan érintheti azokat a politikusokat, akik 2003 és 2006 között állami megrendelések sorával halmozták el Gecse Istvánt, s 2003-tól kezdve csakis az ő vállalkozásai szállították  – „pályázaton” történő kiválasztással – az augusztus 20-i tűzijátékok pirotechnikai eszközeit. Az első alkalommal, 2003 augusztus 20-ára a Crescom mint alvállalkozó kapta meg a  tűzijáték kivitelezésére szóló megbízást. A Miniszterelnöki Hivatal pályázatán győztes Nexus Rt. a tűzijáték-szervezési és sportlőszergyártási rutinjáról ismert balatonfűzfői Nike-Fiocchi Sportlőszergyártó Kft.-t bízta meg a parádé lebonyolításával, ők pedig a konkrét kivitelezéssel  Gecse néhány hónappal korábban megalakult cégének adták tovább a munkát. (Gecse István korábban a Pyro-Technik Kft.-nél dolgozott kereskedelmi igazgatóként, ám 2002 végén fegyelmivel elbocsátották. Ezután alapította meg több volt kollégájával együtt a Crescomot, és igyekezett szoros kapcsolatot kialakítani a Nike-Fiocchi Kft.-vel. A két társaság végül létrehozta az első magyar „pirokonzorciumot”, ám az hamarosan feloszlott.)

Gecse 2003-as bemutatkozása azonban nem volt sikeres, mert a rakéták fellövése közben kigyulladt egy uszály és felrobbant egy pirotechnikai eszközöket szállító pótkocsis teherautó. Személyi sérülés nem történt, de az esemény után pirotechnikusok élesen bírálták a Crescom Kft.-t, mivel szerintük a balesetek a cég szakmai hibái miatt történtek. A Crescom megbízása ellen utólag tiltakozott a Magyar Pirotechnikai Társaság is, kifogásolták, hogy a kft referencia nélkül kapta meg a megrendelést, méghozzá úgy, hogy vezetője szakmai gyakorlattal nem, és pirotechnikai ismeretekből is csak alapképzettséggel  rendelkezett.
 
Két évvel később, 2005-ben az augusztus 20-i programokat koordináló Nexus Rt. Gecse István másik cégét, az Absolut Pyro Kft.-t bízta meg a tűzijáték szervezésével. Akkor minden rendben ment, de a következő esztendőben, 2006-ban az államalapítás ünnepére megrendezett pirotechnikai parádéaz éppen akkor kitört rendkívül heves vihar miatt négy halálos áldozatot követelt. A tragédiáért néhány alacsony beosztású katasztrófavédelmi és meteorológiai szakembert okoltak, nem vetették fel a felelősséget miniszteri szinten. Mindenesetre felmentették beosztásából Bodor Tibort, aki a megrendelő MEH részéről aláírta a Nexus Reklámügynökség szerződését az Absolut Pyro-val.

Azt, hogy Gecse cégei minden malőr, baleset, sőt, tragédia ellenére újra és újra állami megrendelésben részesültek, több pirotechnikai szakember annak tulajdonítja, hogy Gecse bensőséges viszonyt tudott kialakítani a kormány tagjaival és befolyásos politikusokkal. Tény, hogy a Crescom és az Absolut Pyro kft-kben tulajdonostárs Salgó István, az államreform-bizottságot kormánybiztosként irányító (korábban miniszterelnöki kabinetfőnöki, majd pénzügyminiszteri titulussal bíró) Draskovics Tibor apósa. Gecse – a szakmai berkek szerint – állítólag igyekezett jó üzleti kapcsolatot kialakítani Szekeres Imre hadügyminiszter, MSZP-elnökhelyettes köreivel is. A Crescom Kft. tagja Burget Péter, aki ügyvezető volt az – egykor a Népszavát is kiadó – Esma Spanyol-Magyar Reklám Kft. Régió Média Network nevű leányvállalatnál. Burget Péter a hvg.hu-nak elmondta, a Crescom ügyeivel ma már nem foglalkozik, mert folyamatban van a cégből való kiválása. (A Crescom Kft. és az Absolut Pyro együttes árbevétele 2005-ben kis híján elérte az 550 millió forintot)

Most viszont, a rendőrségi nyomozás, illetve az ügyészségi vádemelést követően elképzelhető, hogy vége szakad a Crescom-birodalom kritikátlan állami támogatásának, és lehet, hogy az igazságszolgáltatás előtt is felelősségre vont cégvezető kezét végleg „elengedik” politikai támogatói. Ha pedig elesnek a kft-k a nagy állami megrendelésektől, megrendülhetnek piaci pozícióik, és talán valódi verseny alakulhat ki a pirotechnikai vállalkozások között - reménykednek a konkurens cégek.

A Crescom ügyvezető igazgatója, Gecse István igyekszik lehűteni e reményeket. A hvg.hu-nak kifejtette: az ellene és a műszaki igazgató ellen folyó büntetőeljárás nem fogja gyengíteni cége piaci pozícióit. Másrészt jelezte, már a rendőrségen vitába szállt az ellene felhozott vádakkal. „A kormányrendelet szerint pirotechnikai késztermékek raktárában a leltárkor nem kell antisztatikus ruhát viselni" - állította, de elzárkózott attól, hogy az ügy többi száláról nyilatkozzon.

A hvg.hu által megkérdezett pirotechnikusok szerint a 155/2003-as kormányrendelet csak a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásáról és engedélyezéséről intézkedik, a munkavédelmi előírásokat a munkavédelmi törvény tartalmazza, amely szerint minden olyan munkahelyen, ahol elektrosztatikus feltöltődésből eredő veszély áll fenn, antisztatikus védőöltözetet és vezető talpú cipőt kell biztosítani a dolgozóknak.

Csikász Brigitta