Sólyom László ajándék kalapban. Államfő © MTI

A magyar államfő a beregszászi főiskolán találkozott kisebbségi magyar politikai és egyházi vezetőkkel, a főiskola előljáróival és diplomatákkal. Sólyom László a távirati irodának nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy problémák vannak az akkreditációval, a diplomák elismerésével. A legnagyobb probléma azonban a felvételi rendszer, s a gond azzal hárulna el, ha az érettségi vizsgák (amelyek egyben felvételit is jelentenek) magyar nyelven folyhatnának, mert ez biztosíthatná az utánpótlást a magyar főiskola számára.

"Ha ez az főiskola nem tud tovább ilyen intenzitással működni, mint most, ha a középiskolát végzett gyerekek nem tudnak bekerülni az egyetemekre az ukrán nyelvű felvételik miatt, akkor nem fogják a gyerekeket magyar iskolába adni (a szülők), ami rettenetes pusztítást okozna" - mondta Sólyom. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a beregszászi főiskolán végzett diákok 90 százaléka Kárpátalján marad, ami - mint mondta - óriási dolog. Sólyom közölte, hogy az említett problémákat felveti a Viktor Juscsenko ukrán államfővel folytatandó mai megbeszélésén Munkácson.

Viktor Juscsenko ukrán államfő ígéretet tett a magyar köztársasági elnöknek a magyar diákok, tanárok, illetve oktatási intézmények számára hátrányos problémák orvoslására. Az ukrán elnökkel Munkácson tartott megbeszélése után Sólyom magyar újságíróknak elmondta, hogy mindenképpen hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar diákokat az, hogy újabban az egységes érettségi-felvételit ukránul kell letenni. Sólyom László szerint van szándék az ukrán félben a probléma rendezésére.

Csernicskó István, a beregszászi főiskola rektorhelyettese elmondta, hogy a beregszászi főiskolán jelenleg 12 olyan tanár van - maga a rektorhelyettes is -, aki Magyarországon szerezte tudományos fokozatát, de ezt Ukrajna nem ismeri el, így ők nem szerepelnek azokban a "százalékokban", amelyek a szakok akkreditációjához szükségesek, ennek folytán pedig a főiskola néhány szakja nem felel meg az egyetemi kritériumoknak.

A rektorhelyettes felhívta a figyelmet arra: Ukrajnában az idén első ízben vezetik be azt, hogy nem felvételi vizsgákkal lehet bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, hanem emelt szintű érettségi jelenti majd egyben a felvételi vizsgát is. A nemzetiségi, így a magyar iskolák végzősei is ugyanolyan ukrán nyelv- és irodalmi tesztet fognak írni, mint az ukrán iskolák végzősei, példának okáért a matematika-teszteket sem fordítják le magyar nyelvre. Emiatt a magyar diákoknak sokkal nehezebb lesz bejutni a felsőoktatási intézményekbe, mint azoknak, akik anyanyelvükön írják a teszteket.

Az anyagi problémákkal kapcsolatosan a rektorhelyettes elmondta, hogy a beregszászi főiskola működtetéséhez az ukrán költségvetés nem járul hozzá, lévén a beregszászi iskola nem állami, hanem alapítványi tanintézmény. Emiatt a főiskola arra kényszerül, hogy saját és pályázati forrásokból, magyarországi állami támogatásokból biztosítsa a működés feltételeit.