Juhász Attila, a Political Capital Institute elemzője az MTI-nek így kommentált: Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti beszéde olyan politikai beszéd volt, amelyből hiányzott a politika.

A beszéd nem támasztotta alá azt a politikai stratégiát, amelyet Gyurcsány Ferenc a nemzeti csúcs összehívása óta képviselt. Korábbi beszédei arra irányultak, hogy érzékeltesse a válsághelyzet rendkívüliségét, amely rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé. A hétfői beszéd a rendkívüli válságintézkedéseket sorolta fel, de maga a stílus nem felelt meg ennek a helyzetnek, inkább egy Gyurcsány Ferenctől korábban is hallott közgazdasági fejtegetésnek tűnt.
   
A beszéd egyrészt abban az értelemben sem volt politikailag hatásos, hogy pozitív üzeneteket nem tartalmazott. Nem használta az adócsökkentés szót, hanem 2010-re várható adóváltozást mondott, ami pedig azt jelenti, hogy kevesebbet von el az állam, mint eddig. A miniszterelnök a változtatást az állam szempontjából fogalmazta meg, egy politikusnak viszont úgy kellene fogalmazni, hogy adóelvonás vagy adócsökkentés lesz. Az a pozitív keret, amelyben az intézkedések eladhatók lettek volna, hiányzott - mondta Juhász Attila. A szöveg nem foglalt el semmilyen ellenpozíciót. Két elem jelent meg benne "ellenségképként": az áruházláncok és a bankok, a politikai riválisok viszont teljesen kimaradtak. Hiányzott az a politikai üzenet Gyurcsány Ferenc beszédéből, hogy ő a konzervatív fundamentalizmussal szemben, a Fidesszel vitatkozva határozza meg magát és intézkedéseit.
    
Juhász Attila a szöveget úgy értékelte: "olyan beszéd volt, amelyből nagyon hiányoztak a politikai szempontok, amik pedig azért fontosak, mert ha a miniszter elnök el akarja fogadtatni a választókkal - vagy egy részükkel - a kormányintézkedéseket, akkor olyan nyelvet kell használnia, amelyet a választók megértenek. Ez a beszéd nem felelt meg ennek a feltételnek."
   
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője az MTI-nek elmondta: az intézkedések lényege már korábban kiszivárogott, ahhoz képes mást nem lehetett hallani. Annyi volt a retorikai különbség, hogy míg múlt héten a miniszterelnök arról beszélt, hogy soha nem látott mértékű átalakítások, sosem tapasztalt reformok, modellváltás várható, addig most nem használta ezeket a hangzatos szavakat. Ez azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc inkább "menedzselni" kívánja a folyamatokat, illetve magára a kormányzásra kívánja helyezni a hangsúlyt. Emellett nagy hangsúlyt fektet a kommunikációra - tehát arra, hogy a 2006-os reformpolitikával ellentétben ezúttal sikerüljön elmagyarázni és megértetni az emberekkel, hogy miért van szükség az átalakításokra.
   
Szomszéd Orsolya szerint a miniszterelnök célja az, hogy most ezekről a reformintézkedésekről valamiféle tartalmi vita induljon, és ez határozza meg a napirendet. A Fideszt - amelynek kedvező pozíciójából kifolyólag nem érdeke, hogy belépjen a vitába - bele akarja kényszeríteni abba, hogy az ellenzéki párt előálljon egy saját válságkezelő programmal. A Fidesz azonban erre valószínűleg nem lesz hajlandó, ugyanis ők tagadják, hogy szükség lenne erre, és pusztán korábbi, népszerű vitatémáikat hozzák vissza.
   
A politikai elemző összegzése szerint a bejelentett csomag egyfajta "állagőrzésre" lehet elegendő, arra, hogy a kormány ne veszítsen tovább a támogatottságából.