A beszélgetés apropóját az adta, hogy a közelmúltban két, a 2006 őszi eseményekkel foglalkozó könyv is megjelent. Mások mellett mindkét könyv szerzője, Bodoky Tamás, illetve Kormos Valéria is a vendége volt a Terror Háza kerekasztal-beszélgetésének.

Kormos Valéria újságíró, a Magyar Nemzet főmunkatársa szerint az, hogy a 2006 őszén tüntető fiatalok nem kerültek börtönbe, nagyrészt a civilszervezeteknek köszönhető. Hozzátette: a két és fél évvel ezelőtti események szenvedő alanyai úgy érzik, hogy – még ha anyagi kártérítést kaptak is – az erkölcsi kártérítés továbbra is várat magára.

A rendőrségi módszerek finomodtak ugyan a két és fél évvel ezelőttiekhez képest, és a nagy brutalitás megszűnt, de 2006 őszének tanulságait nem vonták le – vélte Schiffer András ügyvéd, jogvédő, a Lehet Más a Politika választmányi tagja. Szerinte a tüntetések jogsértő kezelése 2003-ban kezdődött. Két konkrét példát említett: a XII. kerületben lévő turulszobor rendőrség általi körbekerítését és az LMP lézeres vetítésének betiltását.

© MTI

2006 őszéről Schiffer megjegyezte: a megrettent rendőröknek nem egyszerűen „eljárt a kezük”: számára úgy tűnik, hogy a politika beavatkozott az eseményekbe és nemcsak eseti túlkapásokról volt szó. „Összevissza hazudott a miniszterelnök” – jelentette ki. Hozzátette: a Gönczöl-bizottság szétterítette a felelősséget. Az ügyvéd szerint fölmerült a kérdés, hogy két és fél éve a rendőrség miért nem tudta a mostani formáját hozni.

A nemzeti ünnep mára kiürült, „vezetőink kordonnal körbevéve pózolnak” – ez már a Terror Háza főigazgatója, Schmidt Mária véleménye volt, aki szerint rosszabb a helyzet, mint 1988-ban volt. Úgy látta: Gyurcsány alatt a Kádár-korszak 1988 előtti változatának restaurálása folyt. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy demokratikus országban félni kell a rendőrségtől.

A vitavezető Tallai Gábor író, a Terror Háza programigazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy 2006 őszén a hatalom sikeresen megosztotta a sajtót. Ehhez az állásponthoz csatlakozott Kormos Valéria, aki szerint az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságnak az atrocitásokat vizsgáló ülésén a bizottság MSZP-s tagjai szándékosan húzták az időt, nyilvánvalóan a sajtó képviselőinek kifárasztására játszva.

Bodoky Tamás, az Index főmunkatársa azt mondta: újságíróként akkor kezdett az üggyel érdemben foglalkozni, amikor két tüntető névvel és arccal vállalta a nyilvánosság előtt, hogy mi történt velük. Ő is úgy látta, hogy a médiát végletesen megosztja a kérdés: az egyik oldal a rendőrségi jogsértéseket elhallgatta, a másik érzelmileg teljesen túlfűtötten állt a kérdéshez. Ez utóbbira a legjobb példa a Hír TV-s Császár Attila felejthetetlen alakítása.

Ha valaki randalírozik, ez emberi jogok tiszteletben tartása akkor is kijárna neki. Ebben bal- és jobboldalnak egyet kellene értenie – vélte a Terror Háza főigazgatója. A rendőrségi törvényt maga a rendőrség többször is megszegte – mondta Kormos, aki védelmébe vette Császár Attilát. Szerinte abban a helyzetben "nem volt elvárható", hogy a Hír TV munkatársa teljesen távolságtartó és szenvtelen legyen.

A beszélgetés résztvevői között nagy licitálás zajlott arra vonatkozóan, hogy 2006 őszének rendőrsége az ötvenes, a hatvanas, a hetvenes vagy a nyolcvanas évek pártállami rendőrségét idézte-e. Az ötvenes évek Kormos Valériának jutottak eszébe, aki szerint vadászat folyt 2006 őszén. Schmidt Mária nonszensznek nevezte, hogy Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter „illegalitásba vonult”, a kérdésekre nem válaszolt. Szerinte „vissza kellene kapnunk” a rendőrségünket. Milyen dolog, hogy a rendőrségtől félnünk kell? – tette föl a költői kérdést a Terror Háza főigazgatója.

Az október 23-án a rendőrök által megvert fideszes országgyűlési képviselővel, Révész Máriusszal a többi képviselőnek – pártállástól függetlenül – szolidaritást kellett volna vállalnia, ehelyett Kuncze Gábor élcelődött rajta – adott hangot fölháborodásának Schiffer. Szerinte legfőbb ideje pontosan, tisztán látni, hogy mennyiben hibás a rendőrség, a nemzetbiztonság, illetve a politika.

Bodoky szerint voltak olyan rendőrök, akik hangot adtak a hivatalostól eltérő véleményüknek. Ők fölbujtás vádjával most állnak bíróság elé.

A vitavezető – bár vitának nem nagyon nevezhető: meglehetősen egyszólamú volt a kar – azt kérdezte, hogy milyen felelősségre vonás képzelhető el. Schiffer szerint politikai és jogi. A politikai „a választópolgárok bölcsességén múlik”, az idevonatkozó jogi eljárások megindításának pedig legfőbb ideje.

Schiffer András a hvg.hu-nak azt mondta: Bodoky Tamás könyvéből egyértelműen kiderül, hogy a Révész Máriuszt megverő rendőrök tisztában voltak azzal, hogy egy országgyűlési képviselővel állnak szemben. Lapunk fölvetésére, hogy valakit, aki nem képviselő, mennyivel inkább szabad megverni, mint azt, aki az, Schiffer úgy reagált: mindössze arról van szó, hogyha „ezt egy parlamenti képviselővel is meg lehet tenni, akkor mit várhat az egyszerű honpolgár”, az pedig „mindenek fölött álló botrány, hogy még az alapvető demokratikus intézményeknek sincsen olyan tekintélyük, ami egy ilyen esetben a rendőrséget mértéktartásra intené”. Schiffer szerint az eljáró egyenruhások „olyan harci hangulatra voltak már ráállítva”, hogy különösebben nem hatotta meg őket Révész képviselői mivolta. Úgy vélte: épp ezért a fő felelősség azoké, akik utasították erre az eljárásra a rendőrséget, illetve olyan hangulatot teremtettek, hogy ez előfordulhatott. A hvg.hu megjegyezte, hogy az úgynevezett ballib – bármit is jelentsen ez – vagy annak tartott média esetleg azért nem különösképpen érzékeny a 2006 őszi jogsértésekre, mert az utóbbi évek radikális tüntetői előszeretettel zsidóznak, wc-nek használják a Rabbiképző falát, átrendezik a Nagykörutat, und so weiter. Schiffer azt felelte: a jogállam szervei különbséget kell, hogy tudjanak tenni a csőcselék, a huligánok és a békés tüntetők között. „Liberális és baloldali meggyőződésű ember […] nem fogadhatja el azt az eljárásmódot, amit a Gyurcsány-kormány rendőrsége alkalmazott 2006 őszén. Aki azt gondolja, hogy a teljesen védhetetlen és rendőri föllépést okkal kiváltó rasszista vagy egész egyszerűen rendbontó huligán megnyilvánulások alapot adnak a békés járókelők inzultálására és megalázására, a már ártalmatlanná tett személyek megkínzására, aki azt gondolja, hogy az egyik a másiknak menlevelet ad, az ne nevezze magát se baloldalinak, se liberálisnak”. Arról, hogy Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti listavezetője följelenti Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnököt és Draskovics Tibor rendészeti minisztert, amiért március 15-én a rendőrök megtámadták és könnygázt használtak ellene, Schiffer úgy nyilatkozott: a Morvaival szembeni föllépés nyilvánvalóan aránytalan és megengedhetetlen volt, de a kormányfő és a miniszter följelentése „nyilván politikai akció”. Az ismert jogvédő a szólásszabadság elleni „kormányzati aknamunkáról” megjegyezte: a miniszterelnök öt éve folyamatosan kampányt folytat a szabadságjogok korlátozása érdekében. Schiffer – egyetértve Kis Jánossal és Sólyom Lászlóval – úgy véli, hogy „a jelenlegi jogi infrastruktúra alkalmas arra, hogy a garázda, huligán, adott esetben homofób, rasszista szándékból merényleteket elkövető személyek ellen a törvény teljes szigorával a magyar rendvédelmi szervek föllépjenek”, azaz a törvények jók, az alkalmazásuk kevésbé. „A jelenlegi kiélezett, válságos gazdasági helyzetben, amikor nyilvánvaló, hogy a kormányoldalnak ma már nemcsak programja, de kormánya sincsen, egyetlenegy szalmaszálba tud kapaszkodni: hogy magát a demokrácia védelmezőjeként, az antirasszista harc letéteményeseként állítsa be. […] Amíg a létező joganyagot nem alkalmazzák következetesen, addig legalábbis kétséges mindenféle további jogkorlátozás alapja.”

Szegő Péter