Hatvankilenc országban több mint 73 ezer ember megkérdezésével zajlott 2008 októbere és 2009 februárja között a Transparency International Globális Korrpuciós Barométer névre hallgató felmérése. A magyarországi megkérdezettek az üzleti szektort (47 százalék) és politikai pártokat (42 százalék) tartják a legkorruptabbnak - derült ki a ma nyilvánoságra hozott eredményekből.

"Ma már sokkal kevésbé toleráljuk a korrupciót, mint korábban"- kommentálta az eredményeket Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország igazgatója. Ráadásul a lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben. Ez nemzetközi szinten sem mutat sokkal kedvezőbb képet: 69 vizsgált ország válaszadóinak több mint a fele úgy véli, az üzleti szektor megvesztegetéssel próbál hatást gyakorolni a politikára és a törvénykezésre. Ugyanígy tízből mindössze három válaszoló hisz a kormányok antikorrupciós törekvéseiben, 68 százalékuk pedig korruptnak tartja a politikai pártokat. Utánuk a közsszféra, a parlament, a média és az üzleti szektor következik. A sort az igazságsztolgáltatás zárja.

A Globális Korrupciós Barométer azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közműszolgáltatók végeztek. Ha a 69 ország összes megkérdezettjének adatait nézzük, abból az derül ki, hogy világszerte legtöbbet a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak és az ingatlan-nyilvántartóknak fizetnek, ezt követi az egészségügy, az oktatás és az adóhatóság.

Az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt, ez a Gallup által 2007-ben mért 9 százalékos rátához képest romlást mutat. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a kenőpénzek értéke 6 és 22 ezer forint között mozog. Alexa Noémi újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, ez alacsonynak is tűnhet, de azt nem tudhatjuk, hányan hallgatták el az ilyen típusú tapasztalataikat. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18-17 százalékos, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2-3 százalékos volt a megvesztegetések aránya.

A 2007-es adatokhoz viszonyítva nem nőtt a korrupciót bejelentők száma sem, a korrupciót észlelők mindössze 3 százaléka tesz bejelentést. "Az emberek nagy része nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. A legtöbb megkérdezett szerint, a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok" - mondta Alexa.

A felmérésből az is kiderül, hogy azok közé az orszégok köző tartozunk, ahol a megkérdezettek kevesebb mint 30 szátaléka lenne hajlandó többet fizetni egy korrupciómentes vállalat termékeiért.

A hazai adatok egyértelművé teszik, hogy amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. „A vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik” – tette hozzá Alexa. A Transparency International által sok országban kipróbált, a közbeszerzéseket nem újabb szabályokkal, hanem önkéntes vállalásokkal tisztító átláthatósági megállapodások épp ezt a célt szolgálják - hangsúlyozta, hozzátéve: több felderített korrupciós ügy és  a bejelentők védelmének erősítése is fontos lépés lehet. A témával foglalkozik a HVG holnap utcára kerülő száma is, amelyben Michael Hershman biztonsági szakértő, a TI egyik alapítója nyilatkozik lapunknak.

A sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló  GlaxoSmith Kline egészségügyi cég vezérigazgatója, Leitner György a elmondta: fontos nekik a korrupcióellenesség, mert "az egészségügy a megvesztegetésben minden szektort megelőz Magyarországon".  Arról is beszámolt, hogy a multinacionális cég éppen egy pénzügyi központ létrehozosát tervezi, egyelőre azonban Románia transzparensebbnek tűnik számukra, mint Magyarország.