Alaposan felkavarták a kedélyeket a BKV milliárdos osztogatási ügyei. Minderre feltette a koronát, hogy a cég  humánpolitikai igazgatójának, Szalainé Szilágyi Eleonórának százmilliós végkielégítést hagytak jóvá (a bruttó 86 millió forint végkielégítéshez 16 millió forint titoktartási pénz dukált), miközben a BKV tovább  alkalmazta, ráadásul ekkor már nyugállományban volt. Kocsis István, a közlekedési vállalat vezérigazgatója, aki tavaly szeptembertől vezeti a BKV-t,  állítja, hogy erről  mit sem tudott. Ám a hvg.hu-hoz került vizsgálati anyag, amelyet a cég felügyelőbizottságának mai, hétfői ülésén vitatnak meg,  arról tanúskodik, hogy a BKV-vezetősége, beleértve a vezérigazgatót, tisztában volt a hatalmas  végkielégítés kifizetésével. 

A BKV állításai

A közlekedési cég a végkielégítési botrányok kipattanásakor még úgy nyilatkozott, hogy azokhoz Kocsis Istvánnak nincs köze, elődei nevéhez kötődnek. A vállalattól korábban távozott vezetők munkaszerződéseit és azok módosításait a mindenkori munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá, aki Szalainé esetében Aba Botond és Antal Attila korábbi vezérigazgatók voltak,  Bosnyák Gyula esetében pedig Antal Attila.

A közlekedési vállalatnál elrendelt belső vizsgálat során megállapították, hogy Szalainé saját magának hagyta jóvá a végkielégítést. Ezzel megsértette a belső szabályozási rendszert, valamint az Etikai Kódex vezetőkre vonatkozó elvárásait, és megsértette a számviteli fegyelmet is. A másik nagy végkielégítést, negyvenmillió forintot, egyébként Bosnyák Gyula stratégiai igazgató kapta a BKV-tól, mindössze egy év munkaviszony után. Ezeknek az előnytelen szerződéseknek a megkötéséért, a módosításaikért és a bennük foglalt tartalmi kondíciókért a munkáltatói jogkört gyakorlók a felelősek – szerepel a dokumentumban.

A BKV-nál 2007. január 1-jétől a vezetői alkalmazottak munkaszerződéseit már határozott időtartamra (3-5 évre) kötötték. Az Antal Attila vezetése alatti időszakban a vezetői prémiumok kifizetése az igazgatóság elnökének az engedélyével történt. A belső ellenőri vizsgálat által górcső alá vett 2007 és 2009 közötti időszakban pedig a törzsbéren felüli prémium-, jutalom- és egyéb személyi jellegű kifizetések vezérigazgatói, megbízott vezérigazgatói, valamint igazgatósági elnöki engedéllyel történtek.

A BKV 2007-ben 282 embernek összesen 1,2 milliárd forint végkielégítést adott. Kocsis István 2008. szeptember 1-i kinevezése után nyolc vezető személytől (vezérigazgató-helyettesektől, főosztályvezetőktől, főtanácsadóktól) vált meg a társaság. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését minden esetben Kocsis István vezérigazgató írta alá.

A cég 2008-ban 326 millió forintot, 2009 első félévében pedig 107 millió forintot fizetett ki végkielégítésként. A 2000-2009 közötti periódusban 2007-es és a 2008-as év volt a csúcs, akkor fizette ki a BKV a  legtöbb végkielégítést. 2009 első félévében csaknem annyit fizettek ki, mint  2001-ben,  és többet, mint amennyit a 2002 és 2006 közötti években adtak a távozóknak. 

A cégjog szerint

„Akár tudott róla, akár nem, mindenképpen felelős az általa irányított vállalatnál történtekért a vezérigazgató” – állítja a a többek között cégjogra szakosodott ügyvéd, Hadnagy József. Mint hozzátette, a könyvvizsgálói jelen-tést és az éves beszámolót a felügyelőbizottságnak kötelező átnéznie, véleményeznie, illet-ve jeleznie a cég vezetőjének, ha az anyagok valamelyik pontjában szabálytalanságot észlel.

A közlekedési vállalat könyvvizsgálója, a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. a 2008. évi éves beszámoló kapcsán jelezte, hogy a cég egy olyan munkavállaló részére fizetett végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján is szerepel. Emiatt „fennáll a kockázata, hogy a végkielégítések nem a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelően kerülnek kifizetésre”. Ezért javasolta a Deloitte a végkielégítés felülvizsgálatát és a belső kontroll megerősítését.

A BKV a jelzett problémára válaszként 2009. február 20-án  úgynevezett teljességi nyilatkozatot küldött a könyvvizsgálónak, ami a cég éves beszámolójának az elkészítéséhez szükséges. A nyilatkozatot a BKV vezérkara írta alá, beleértve Kocsis István vezérigazgatót. A nyilatkozat egyik pontja leszögezi:  „megítélésünk szerint a társaság jogszerűen fizetett ki 36 millió 978 ezer forint végkielégítést a jelenleg is munkavállalóként foglalkoztatott dr. Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra részére”. Nem világos ugyanakkor, hogy a jogszerűnek minősített csaknem 37 millió és a bruttó 86 millió forint közötti nem csekély különbség miből adódik. A 2008. évi beszámolót az igazgatóság  2009. március 18-án, a felügyelőbizottság pedig március 30-án  tárgyalta. Az éves beszámolót a tulajdonos 2009. május 26-án jóváhagyta. A humánpolitikai igazgató végkielégítési ügye csak két hónap múlva szúrt szemet valakinek vagy valakiknek. Megjegyzendő, hogy a felügyelőbizottságnak, élén Székely Gábor elnökkel, az elmúlt időszakban egyetlen szava nem volt a horribilis végkielégítések kapcsán.