Offshore-kiűzetés: Simor András cégügyei

Indirekt módon feljelentéssel fenyegette a Fidesz Simor András jegybankelnököt, amikor Szíjjártó Péter, a párt kabinetirodájának vezetője kijelentette, nem pártja, hanem az illetékes hatóságok feladata eldönteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke követett-e el törvénysértést Cipruson bejegyzett cégének működtetésével. Mindez azután hangzott el, hogy Orbán Viktor pártelnök a múlt héten az Inforádióban kifakadt, torkig van azzal, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter offshore cégekbe menti a vagyonát az adózás elől. Az MNB elnöke levélben válaszolt Orbánnak, és e szerint a tulajdonában lévő Trevisol Management Ltd. az EU egyik tagállamában bejegyzett, a helyi jogszabályok szerint adózó vállalkozás.

Ez igaz, csakhogy ez inkább köszönhető Ciprusnak, mint Simornak. A Trevisol ugyanis 1999-ben „igazi” offshore cégként jött létre, kihasználva a kedvező, 4,25 százalékos akkori adókulcsot. A szigetország EU-csatlakozását megelőzően, 2003-tól a helyi szabályok is szigorodtak, azonban nem végletesen. Az adó mértéke jelenleg 10 százalék, és a ciprusi törvények lehetővé teszik azt is, hogy egy "international business company" (a korábbi offshore cégek új besorolása Ciprus csatlakozása után) tényleges tulajdonosa anonim maradjon, illetve őt vagyonkezelő képviselje. Az 1710 eurós jegyzett tőkéjű Trevisol 100 százalékos üzletrésze így a ciprusi Eva Agathaggelou nevén van, aki egyébként főállású strómannak is mondható: számos helyi cég tisztségviselője, bejegyzett tulajdonosa.

A jegybankelnök vagyonbevallásait összehasonlítva az derül ki, hogy 2006-ban még tekintélyes, 923 millió forintos megtakarítása volt befektetési jegyekben, egy évvel később „csak” 67 millió, tavaly pedig 80 millió forint, miközben bevallott jelentősebb vagyontárgyai – két budai ingatlan és egy vitorlás hajó – évek óta változatlanok. Hová lett több mint 800 millió forint? A HVG úgy értesült, Simor nemrégiben lezajlott válóperének mindez nem volt tárgya – igaz, ettől még a felek peren kívül megegyezhettek –, ráadásul úgy tudni, a bankár szűk körben annak is hangot adott, hogy a pénzt „két vállalkozása közül az egyikbe fektette be”.

Bajnai Gordon és Simor András. Ciprusra figyelve © Dudás Szabolcs

Orbánnak címzett levelében Simor leszögezte, hogy a Trevisolnak „Magyarországról semmilyen jövedelme, árbevétele nem származott, Magyarországról átutalást nem kapott”. Vagyis a pénzt kézenfekvő a budapesti Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft.-ben keresni (harmadik cégérdekeltsége a jegybankelnöknek nincsen). Az üzletviteli tanácsadással foglalkozó kft-t 1999-ben Simor és akkori felesége, Monori Tünde alapította, kezdetben feles tulajdonosok voltak, 2007 februárjában az egy héttel később kinevezett jegybankelnök üzletrésze 90 százalékra emelkedett, feleségéé 10-re csökkent – miközben a törzstőke változatlanul 3 millió forint volt –, s Simor lemondott az ügyvezetésről, amit lánya, Simor Diána vett át. Az idén április végén Simorék eladták a vállalkozást könyvelőjük, Baán Krisztina cégének, a Christ-Invest Kft.-nek, és Baán lett az ügyvezető is.

A tulajdonosváltozáskor Szoftina Szolgáltató Kft.-re átnevezett egykori Simor-cég évente néhány tízmillió forintos árbevételt, és – részben pénzügyi műveleteinek köszönhetően – hasonló nagyságrendű profitot termelt egészen 2008-ig, amikor 20 millió forint veszteséggel gazdálkodott – az utolsó három évre vonatkozó mérlegbeszámoló ugyanazon a napon, az idén április 1-jén érkezett meg a cégbíróságra. Egyik beszámolóban sincsen nyoma több százmillió forintos befektetésnek. A ciprusi cégről pedig anynyit tudni, hogy – mint az MNB felügyelőbizottsága (fb) Simor kérésére lefolytatott márciusi vizsgálatában megállapította – nem nyújt üzletszerűen pénzügyi, befektetési szolgáltatást. Arról, hogy mit csinál, sem az fb, sem Simor, sem pedig az Agathaggelou melletti másik Trevisol-ügyvezető, Sztavrosz Sztavrou nem kívánt részleteket elárulni. Utóbbit a HVG által megbízott Dun & Bradstreet nemzetközi céginformációs szolgálat faggatta.

Márpedig a jegybankelnök megtakarítását alighanem Cipruson kell keresni. Igaz, ha így van, akkor sem bizonyos, hogy Simort megcsalta volna az emlékezete, amikor azt írta Orbánnak, hogy nem utaltak át pénzt Magyarországról az EU-hoz 2004-ben csatlakozott egykori adóparadicsomba. Tarthatta ugyanis a megtakarításait külföldön is – erre nézve a vagyonnyilatkozat nem ad támpontot, ő maga pedig nem kívánt reagálni a HVG kérdéseire –, s ad absurdum előfordulhat, hogy készpénzben, vagyis bőröndben utazott a pénz Limassolig, bár ez fölöttébb életszerűtlennek tűnik.

Noha valóban akad megválaszolatlan kérdés a Trevisol-ügyben, mégis meglepő a svung, amellyel a Fidesz most Simorra utazik. A jegybankelnök több szállal kötődik ugyanis az újabban immár médiatulajdonosként is befolyást szerzett konzervatív szellemiségű közgazdászokhoz, mint Lantos Csaba vagy Nobilis Kristóf, akikkel a Creditanstalt Értékpapír Rt.-ben szocializálódott együtt a kilencvenes évek elején. Bár tény, akkoriban ezt a csapatot erősítette Bajnai Gordon jelenlegi kormányfő is. Igaz, Nobilisékat gyanakodva szemléli a jobboldali párt vezetése – emlékezetes, a Magyar Nemzetben cikként is megjelent városi legenda szólt korábban arról, hogy pártot szerveznének Orbán ellenében, ami ha nem bizonyult is igaznak, a team ma is élő összetartása nem titok bankár körökben –, így aki Simort támadja, őrajtuk is üthet.

Az 55 éves Simor kinevezése amúgy a jelölésre egyébiránt is jogosult Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök forgatókönyve szerint zajlott – mondták most vezető MSZP-s körökben a HVG-nek. Emlékeztetnek arra, hogy akkoriban a pártvezetésben többen is úgy látták, a kormányfő éppenséggel pont a Fidesszel kokettál e kiválasztással. Holott Simor a kádári elitből indult – édesapja építésügyi miniszterhelyettes volt –, 1976-ban friss diplomásként került a jegybankhoz, ahonnan két év múlva Londonba küldték, hogy ott váltóügyleteket kössön, 1985-ös hazatérése után pedig a rendszerváltásig az MNB nemzetközi osztályán volt helyettes vezető. Karrierje azóta is figyelemre méltó: volt tőzsdeelnök, a Deloitte Zrt. vezetésével pedig már a könyvvizsgálókat is érintő Postabank-botrányt követően bízták meg. Jegybankelnöki döntéseit számos szakmai kritika érte az utóbbi időben, legfőképpen arra hivatkozva, hogy későn ismerte fel a nemzetközi pénzügyi krízis hatását a magyar piacokra.

RÁDI ANTÓNIA