Az aláírók szerint Sólyom László az alkotmány embere, a jogállam rendíthetetlen őre maradt a legkritikusabb helyzetekben is, erkölcsi példaadása, mértéktartó, de határozott megnyilatkozásai útmutatóul szolgáltak mindenki számára - írják.
Sólyom László szerintük sokat tett azért, hogy az ország tekintélyét erősítse, érdekeit képviselje kül- és belföldön egyaránt. Országjárása reményt és erőt adott mindazoknak, akik természeti és kulturális örökségünk megőrzésén fáradoznak - vélik. "Személyében a határon túli magyarság legfőbb pártfogóját üdvözölhette, aki felismert és megragadott minden alkalmat a kisebbségek jogainak védelmére, valamint a kölcsönös megbecsülésen alapuló jószomszédi kapcsolatok ápolására" - áll a nyílt levélben, melynek aláírói szerint "a megkezdett munka (...) méltó folytatásra vár".
Az aláírók közül többen ki is fejtették az újságírók előtt, hogy miért Sólyom Lászlót tartják a legalkalmasabbnak az államfői posztra.
Tölgyessy Péter azt közölte: nem gondolja, hogy "minden idők legtökéletesebb köztársasági elnöke volt és lehet" Sólyom László, ám - mint mondta - szilárdan hiszi, hogy a mostani helyzetben "valószínűleg ő volna a legjobb választás". Sólyom Lászlót úgy jellemezte, hogy az államfő az "új magyar demokrácia alapértékeit próbálta a maga esendő módján, nagyon következetesen védeni, néha egyértelműen befolyásolták mániái, elkötelezettségei". (...) De ki az közülünk, akit ne befolyásolna ilyesmi?" - fűzte hozzá.
Sólyom László melletti érvként említette, hogy egy másodpercre sem próbált meg olyan "népbarát" államfő lenni, aki "az embereknek a buksiját simogatva szeretetreméltó nagyapaként elnökösködik", ehelyett "értelmiségi arisztokratizmussal" látta el az elnökséget.
Kitért arra is Tölgyessy Péter, hogy megválasztása első pillanatától kezdve a baloldalon sokan nagyon nem szerették Sólyom László elnökségét, és - mint mondta - voltak, akik módszeresen, minden áldott héten megírták, hogy alkalmatlan a szerepre. Erre utalva azt mondta: "istenigazából" most - amikor fordul a kocka, és más többség lesz a parlamentben - derülne ki, milyen államfő lenne Sólyom László. "Most derülne ki, mennyire van arányérzéke, mennyire védi mindenkivel szemben a köztársaság intézményeit, (...) és most derülne ki, mennyire tudná a köztársaságot egyesíteni" - hangoztatta.
Tölgyessy Péter szerint Sólyom Lászlónak most sincs kisebb esélye a megválasztásra, mint öt évvel korábban, amikor talán tíz százaléknyi esélyt adtak erre. Azt hangoztatta: mostantól az "ügyről" beszélnie kell a magyar nyilvánosságnak, mindenki elmondhatja az érveit és ellenérveit arról, miért jó Magyarországnak az egyik vagy a másik, köztársasági elnöknek jelölendő személy.
Lányi András szerint nem nekik kell indokolniuk, miért Sólyom Lászlót látnák szívesen a következő öt évben is, hanem azoknak, akik szerint nem ő a legalkalmasabb a poszt betöltésre. Véleménye szerint Sólyom László az elmúlt "nehéz" években iránytűje volt a politikai erkölcsnek, és "nem tért ki se jobbra se balra, hiába ráztuk és ütögettük". Közölte, az elmúlt hetekben sorra jelentek meg olyan vélekedések, melyek szerint a Fidesz nem Sólyom Lászlót látná szívesen az államfői poszton. "Nem azért jöttünk ide, hogy megtudjuk, mit akar a Fidesz; azért jöttünk ide, hogy a Fidesz megtudja, hogy mit akarunk mi" - fogalmazott.
Zlinszky János arra mutatott rá, változásra van szükség az országban, ám ahhoz, hogy ez a változás "jól megvalósulhasson", kapaszkodókra van szükség, és ebben Sólyom Lászlónak szerepe lehet. Karátson Gábor arról beszélt, hogy Sólyom László talán az egyetlen "zöld" elnök a világon, és a környezetvédelmi katasztrófák árnyékában fontos szerepet tölthet be a következő években is. Majtényi László arra hívta fel a figyelmet, hogy Sólyom László azon kevesek közé tartozik, akiknek tudományos és közéleti életműve kifejezetten egybeforrt a jogállami forradalommal és a védendő köztársasággal is. Szabó Gellért, aki magát "paraszt polgármesterként" jellemezte, arról beszélt: Sólyom László országjárása azt jelezte a számára: az államfő őszintén érdeklődik a magyar falvak, a vidék iránt.