Ritka az a terület, amelyik a gazdasági recesszió idején többletforráshoz juthat. A kevés kivétel egyike lehet a könyvesszakma, amelyik, ha némi késlekedéssel is – és kicsit persze a választási kampány farvizén –, de elérte a Márai-program elindítását. A program közvetlen kedvezményezettjei a könyvtárak, de az áldásaiból áttételesen a szerzők, illetve kiadóik is profitálnak. A múlt héten debütált pályázati konstrukcióval az idén 900 millió forint összértékben gyarapíthatja állományát közel hatszáz magyarországi – javarészt önkormányzati, kisebb részben egyetemi és egyházi fenntartású – nyilvános könyvtár, valamint 15 határon túli bibliotéka. A keret fennmaradó 10 százaléka, 100 millió forint a program lebonyolítását és az olvasáskultúra népszerűsítését szolgálja.
Az egymilliárdos „talált pénz” nagyságát jól érzékelteti, hogy a hazai könyvtárak az utóbbi időben évente 3 milliárd forint körül költhettek könyvbeszerzésre. Az új támogatási forrás megnyitását az tette lehetővé, hogy a Nemzeti Kulturális Alap – amely a program pénzügyi forrását nyújtja – maga is gyarapodó bevételekre számíthat azáltal, hogy az év eleje óta hozzá fut be az ötös lottó játékadójának 90 százaléka (az NKA korábban az időközben megszűnt kulturális járulékokból gazdálkodott).
A Márai-forintok nem általában használhatók fel könyvbeszerzésre. A könyvtárak előre megadott, ezer címet tartalmazó ajánlati listáról válogathatnak majd, melyre magyarországi bejegyzésű, valamint határon túli magyar kiadók nevezhetik a kiadványaikat. Az idén összeálló lista 40 százalékát szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági könyvek adják, ezt egészítik ki a tudományos, szak- és kézikönyvek. Később ezek az arányok, prioritások természetesen változhatnak. Mivel a kiadóknak versenyképes áron, a kiskereskedelmi ár legfeljebb 60 százalékáért kell kínálniuk portékáikat, a könyvtárak valójában másfél milliárd forint értékben juthatnak hozzá – három évnél nem régebben kiadott – könyvekhez.
Nem mindegy persze, milyen szempontok szerint áll majd össze a kínálati lista. Az előzetes bejelentéseknél majd két hónappal később elindított Márai-programot leginkább az késleltette, hogy nehéz volt szakmai konszenzust teremteni a könyvesszakma sokszor ellenérdekű szervezetei között. A könyvtárosok – arra hivatkozva, hogy ők ismerik legjobban a közkönyvtárakban lecsapódó olvasói igényeket – értelemszerűen a saját szempontjaikat szerették volna érvényesíteni a listák összeállításánál. A magyarországi könyvkiadást segítő program elindításáért már évek óta lobbizó kiadók és az írószervezetek képviselői ezzel szemben attól tartottak, ha kiszorulnak a döntéshozatalból, azzal az igényes kiadók és alkotók szempontjait is mellőzik. A február végére tető alá hozott megegyezés eredményeként tíztagú testület hagyja majd jóvá a listát. Ebben – az NKA szakmai kuratóriumainak képviselői mellett – helyet kapnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének delegáltjai, valamint a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága egy-egy tagja.
A könyvállomány gyarapodásától önmagában persze aligha várható az olvasáskultúra, az olvasási szokások megváltozása, amiben a bibliotékák nyilván nem kizárólagos – bár korántsem elhanyagolható – szereplői, alakítói a „piacnak”. A könyvtárlátogatók tábora a népesség közel 9 százalékára becsülhető, míg a nyolcvanas évek közepén ez az arány még 15 százalék volt – derül ki Nagy Attila kutatásaiból. Az ezredfordulót követően kismértékű növekedés következett be, ami részben annak köszönhető, hogy a könyvtárak internetkapcsolattal ellátott számítógépeket szereztek be, növelték videó- és dvd-választékukat és így olyanok is rájuk találtak, akik nem vagy nem csak a könyvek kölcsönzése miatt iratkoztak be.
Ami a könyvtári könyvek tényleges használatát illeti, meglehetősen lesújtó a kép. Egy tavalyelőtti felmérés szerint – amit a könyvtári rendszerek feldolgozásával foglalkozó NetLib Kft. készített, tíz, közepes magyar város könyvtárának vizsgálata alapján – a beszerzett könyvek közel felét soha senki nem kölcsönzi ki. A régebbi – 2002 előtti – kiadások esetén ez az arány még rosszabb, közel kétharmaduk porosodik a polcokon. Ebből a szempontból a Márai-program sikerre van ítélve, hiszen ennél már aligha lehet roszszabb a helyzet.
DOBSZAY JÁNOS
