Változások az illetéktörvényben

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat szerint, aki egy beadványban több hatósági eljárást kezdeményez, annak eljárásonként kell megfizetnie az illetéket a jövőben. A jelenlegi szabályok szerint, aki egyféle hatósági eljárási kérelemből többet összefogva - egy beadványban - kezdeményez eljárást, annak a legmagasabb illeték-tételű ügy után kell csak illetéket fizetnie. Ilyen eset például az, amikor egy cég egy beadványban több építési engedély iránti kérelmet nyújt be. A módosítás megszünteti ezt a kedvezményt, és minden eljárás - például építési engedély - után meg kell fizetni az illetéket.

Egy másik módosítás ahhoz kötődik, hogy aki lakótelket vásárol, örököl, vagy kap ajándékba, annak négy évre felfüggeszti az illeték megfizetését az adóhatóság. Az illetéket akkor törli a hatóság, ha a négy évet követő 15. napig jogerős használatba vételi engedélyt mutat be a telek tulajdonosa. Ellenkező esetben meg kell fizetnie a telek után az illetéket.

Miután a használatbavételi eljárások elhúzódnak, a módosítás megengedi azt, hogy a négy évet követő 15. napon nem jogerős használatbavételi engedéllyel is igazolni lehessen a beépítési kötelezettséget. Ez azonban csak arra jó, hogy az adóhatóság ne kezdje el az illeték beszedését, a jogerős engedélyt ugyanis később be kell mutatni, és annak a tartalma meg kell, hogy egyezzen a nem jogerős használatbavételi engedélyével.

A módosítás kitér arra is, hogy mi legyen akkor, ha valaki több telket örököl, vásárol, vagy kap ajándékba, és azokat később - a négy éves beépítési kötelezettség alatt - egyesíti. Ekkor az egyesített telken felépített lakás - vagy lakások - hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendezési tervben szereplő beépíthetőség 10 százalékát. (A beépíthetőségi arány településenként, sőt azon belül övezetenként is változik.) Ha a hasznos alapterület kisebb az említett 10 százaléknál, akkor valamennyi telek után meg kell fizetni a szerzési illetéket. A másik lehetőség az, amikor a vevő, az örökös, vagy megajándékozott később megosztja a telkét. Ilyenkor minden új telekre alkalmazni kell a 10 százalékos szabályt.

Végül egy másik módosítás a gazdálkodó szervezetek utólagosan fizetendő bírósági illetékét módosítja.  Jelenleg az a cég kérheti a nemzetgazdasági minisztertől az utólagos illetékfizetést, amelynek a megelőző 12 hónapban ezer bírósági ügye volt.  Az ezres számba beszámítanak a peres-, és a nem peres - például a fizetési meghagyásos ügyek - is. A miniszter az engedélyt a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Az engedély egy évre szól, de kérelemre meghosszabbítható. A javaslat az ezres ügyszámot 250-re csökkenti, ugyanakkor kimondja, hogy az engedély megadásától - vagy újabb egy évi meghosszabbításától - számított következő hónap 15. napjáig, előlegként be kell fizetni az előző évi bírósági eljárási illeték felét. Az elszámolást pedig az éves engedély lejártát követő hónap 15. napjáig kell megejteni.