Jávor Benedek LMP-s képviselő szerint „nem titok, hogy különböző stratégiák vannak az LMP előtt”. Ennek „a két szélső pontja”, hogy a Lehet Más a Politika a Fidesz váltópártjává, illetve kemény arcélű, radikális, tíz-tizenöt százalékos ökopárttá váljék, de e két szélső pont között „számos átmenet lehetséges”. A párt által követendő stratégiáról a pártkongresszusnak és a választmánynak „a vitákat le kell folytatnia” – fogalmazott az LMP volt főpolgármester-jelöltje a hvg.hu-nak. A következő kongresszus időpontja még nem ismert, de „fél éven belül mindenképpen szükség lenne rá” – mondta.

Jávor szerint a választmány és a frakció november 20-ei együttes ülésén a párt vezetői egyfelől értékelik az elmúlt három – európai és magyar parlamenti, önkormányzati – választást, illetve az LMP ezeken nyújtott teljesítményét, másfelől terítékre kerül a „hogyan tovább?” kérdése is. Az ellenzéki politikus szerint a stratégiáról szóló végső döntést a kongresszusnak kell meghoznia, mégpedig úgy, hogy – bázisdemokrata párt lévén – a kongresszust megelőzően ezt a párttagság is megvitatja. Jávor nem számít arra, hogy „kenyértörésre kerülne sor” a stratégiával kapcsolatban.

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke úgy fogalmazott: „indíttatásomnál fogva a környezetvédelem hatékony képviseletét tekintem elsődleges célnak”. A hvg.hu felvetésére, hogy ezzel az LMP aligha lesz néppárt, Jávor úgy reagált: „nem gondolom, hogy az LMP néppárt szeretne lenni”.

Szakpolitikai viták folynak a pártban

A pártot vezető testületekben folyamatban van a választások értékelése – fogalmazott a hvg.hu-nak adott interjújában Kaufer Virág, a párt választmányi tagja. Az országgyűlési képviselőnő szerint csak az értékelések után jöhet a politikai stratégia. A pártban most zajló viták inkább szakpolitikai témájúak, például a költségvetéssel, az adórendszerrel kapcsolatosak – mondta az ellenzéki politikus.

Azt még nem tudni, hogy legközelebb mikor lesz pártkongresszus, de – tekintettel arra, hogy az alapszabály szerint a rendes kongresszus és annak összehívása között legalább harminc napnak kell eltelnie – egy hónapon belül biztos, hogy nem. A pártstratégiára vonatkozó vitát még nem folytatták le, ezért nincsenek is a párton belül idevonatkozó különbségek – hangsúlyozta Kaufer. Arra a kérdésre, hogy személyes véleménye szerint inkább közép- avagy néppárti pozícióra kell-e pártjának törekednie, Kaufer azt mondta: „Ebben a kérdésben nincsen személyes véleményem. A programunk megvalósítása a cél.” Ennek érdekében „arra kell orientálnunk erőforrásainkat és a figyelmünket, ahol erre érdeklődés és nyitottság van”. Mint az ökopárt választmányi tagja aláhúzta, nem azért tagja az LMP-nek, mert azt kívánja meghatározni, hogy pártja nagy váltópárttá váljék vagy ökopártként tízszázalékos középpárt legyen, „hanem mert az alapító okirattal egyetértek”.

Elitpárt?

A Kauferhez hasonlóan a frakcióban és a párt választmányában egyaránt tag Mile Lajos szerint a Hírszerző idevonatkozó írása „elnagyolt”. (A Hírkereső az LMP váltópárttá válásának esélyeiről, illetve középpártiságáról írt nemrégiben.) Az Országgyűlésben húsz éve még az MDF-et erősítő képviselő azt mindenesetre elismerte: „az LMP távlati céljait tekintve van ilyen polémia a párton belül”, de ez nem váltópárt-középpárt, hanem középpárt-elitpárt dilemma. Mile igennel válaszolt a hvg.hu kérdésére, hogy a középpárt tizenöt-húsz, az elitpárt kevesebb mint tíz százalékot jelent.

A középpárt adott esetben váltópárt is lehet – árnyalta a képet az ellenzéki politikus. Mile szerint „akik komoly jövőt szánnak a LMP-nek, tehát stabilizálni szeretnék a közéletben és távlatosabb elképzeléseik is vannak, azok nem elégednek meg a 'mérleg nyelve' pozícióval, és az alapdokumentumainkból sem ez következik”.

Egy név nélkül nyilatkozó LMP-s képviselő mindehhez még azt tette hozzá: a választmány és a frakció november 20-21-ei együttes ülésén „ha anyázások nem is, de éles viták mindenesetre várhatóak mindezzel kapcsolatban”.