Mit mesélt Sólyom az Alkotmánybíróságról?

Nem az Alkotmánybíróság (Ab), hanem az alkotmány szab határt a politikának. Az Ab mindent megtett, hogy tudatosítsa: a rendszerváltással megfordult a jog és a politika viszonya. A szocializmusban – mint más nem-alkotmányos rendszerekben is – a politika eszközként használta a jogot. Az alkotmányos rendszerben viszont bármely politikai törekvés csakis az alkotmány keretei között valósítható meg – hangzott el azon az előadáson, amelyet Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke 2005. május 23-án tartott a Mindentudás Egyetemén Az alkotmány őrei címmel. Tovább

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Lázár János kedden jelentette be, kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A Fidesz frakcióvezetője az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény ilyen tartalmú módosítását terjesztette be az Országgyűlésnek. „Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely a 28/C. § (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg” – szól a javaslat, amely a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket sorolja ebbe a körbe.

Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta: az Ab-nek egyelőre nincs hivatalos álláspontja a képviselői indítvánnyal kapcsolatban, és egyelőre azt sem tudni, lesz-e, és ha igen, mikor.

Mégsem jelenti a hatáskör korlátozását?

A hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogászok szerint a javaslat értelmetlen, és bár az Alkotmánybíróság döntési jogkörének korlátozását célozza, a gyakorlatban nem szünteti meg az Ab döntési lehetőségeit a fenti kérdésekről szóló beadványok esetén. Egy névtelenséget kérő forrásunk úgy fogalmazott: „gúzsba kötve is lehet táncolni”.

„Az alkotmányossági panaszokkal kapcsolatban a taláros testület ezentúl is dönthet úgy, hogy az azokban szereplő kifogások elbírálása a hatáskörébe tartozik, ugyanis annak eldöntése, hogy egy ügy a hatáskörébe tartozik-e vagy sem, továbbra is az Ab jogköre marad. Dönthet úgy is az Ab, hogy egy szabály, amit a kormány költségvetési szabálynak tart, valójában nem az, és elvileg meg is semmisítheti a kifogásolt jogszabályokat” – véli Hack Péter jogász. Szerinte erre az ad lehetőséget, hogy az Ab akár meg is semmisítheti a Lázár-féle javaslat nyomán megszülető törvénymódosítást, az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítást pedig alkotmányellenesnek is minősítheti - ez a gyakorlat nem ritka például Németországban sem. Ez utóbbi döntést ugyan egy korábban elfogadott, önkorlátozó Ab-intézkedés elvileg nem tenné lehetővé, de a testület a szakértő szerint módosíthatja e saját intézkedését.

 „Az európai jogrendek tekintetében a magyar Alkotmánybíróság – a némethez és az olaszhoz hasonlóan – bizonyos értelemben az egyik legerősebb a kontinensen. Ugyanakkor a testület tulajdonképpen a kormány ellensúlya, így gyengítésének szándéka Magyarországon és külföldön is időről-időre előfordul” – mondta Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem nemzetközi jogásza, hozzátéve: bár eddig a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányt és annak módosítását nem vizsgálta a 23/1994. Ab-határozat alapján, erre elméletileg akár módja is lenne, még ha ez látványosan szembe is megy az elmúlt 21 év gyakorlatával.

„Tekintve a testület szakmai munkáját, jó döntés lehetne, hogy egy adott alkotmánymódosítás alkotmányosságának vizsgálatában is részt vesz, de azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy az adott törvénymódosítás kapcsán mi fog történni” – mondta, hozzátéve: az új törvény kapcsán vagy az adózást érintő jogszabályokkal kapcsolatban az Ab-hez érkező beadványokról a testület eldöntheti, hogy vizsgálja-e vagy sem, s dönthet az alkotmányellenességéről – a tervezett törvénymódosítástól függetlenül. „Magyarországon már többször előfordult, hogy az Ab a költségvetést érintő pénzügyi tárgyú törvényeket vizsgált, legyen szó a Bokros-csomagról vagy az ingatlanadóról” – magyarázta Szemesi, arra utalva, hogy az Ab hozott már olyan adókat érintő döntést, amely igazolja a testület hozzáértését.

Nem valószínű, hogy az Ab felveszi a kesztyűt

A fenti forgatókönyv esetleges megvalósulása esetén az Ab akár újra és újra megsemmisíthetné a kormány által újra és újra beterjesztett bizonyos törvényeket, nincs ugyanis jogi korlátja annak, hányszor meszelhetik el és terjeszthetik be újra ugyanazt a jogszabályt. A végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló, az Ab által kedden alkotmányellesnek talált törvényt Lázár János szerint például újra beterjesztik: Hack Péter szerint a különadó esete így sorozatosan megismétlődhetne.

Kevéssé tartják viszont valószínűnek a jogi szakértők, hogy az Ab felveszi a Fidesz-kesztyűt és nem tanúsít önmérsékletet – azaz „nem rántja félre a kormányt”, ahogy arra a Fidesz számít. A kormány és az Ab konfliktusának ilyen mértékű elmélyülése az államszervezet működésének problematikussá válásához vezethetne – mondja Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egyébként maga a Fidesz-javaslat egyértelműen az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél megtarthatóságát szolgálja, ugyanis ha a bevételnövelő intézkedéseket, illetve a magánnyugdíjpénztári befizetések állami kasszába való átcsatornázását az Ab megsemmisíti, kétséges lehet a 2010-es 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalék alatti cél elérése.