Nem hiába kongatták szakemberek a vészharangot, amikor figyelmeztettek, hogy jelenlegi állapotában a tervezett budavári mélygarázs könnyen életveszélyes lehet. A másfél éve leállított munkák miatt most csak egy kiásott gödör található a Tabánra és Krisztinavárosra néző nyugati várfal alatt, ideiglenes megerősítésekkel. Úgy látszik azonban, hogy a talaj nem bírja a téli időjárást, nemrég ugyanis egy két köbméteres kődarab szakadt le a Karakas pasa tornyának aljából.
„Már több feljegyzést írtam erről a problémáról a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, amely most el is rendelte a veszélyelhárítást” – mondta a HVG-nek Szőke Balázs, a vagyonkezelő Várgondnokság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A gond valójában abból adódik, hogy áll a beruházás, az MNV Zrt. a garázsépítőre vár, a Wipark Budavár Garázsüzemeltető Kft. azonban jelenleg csak őrizteti a területet, de az építkezést nem folytatja.
A Wipark leállásának hátterében pénzügyi gondok éppen úgy meghúzódtak, mint az építtető elbizonytalanodása. A kft két tulajdonosa – cégein keresztül – a Raiffeisen Bank Zrt., illetve közvetlenül az osztrák Wipark Garagen AG. Ez utóbbi új tulajdonoshoz került, miután a hitelpiaci válság miatt az Immofinanz holding túladott rajta, és Bécs városának vagyonkezelője, a Wiener Stadtwerke szerezte meg. Ezzel egy időben a magyar kormány leállította a budavári programot, amely számos beruházást valósított volna meg EU-segítséggel a budai várban. Ezek a beruházások a forgalom megugrását, így a parkoló iránti igények növekedését hozták volna. A leállítás miatt a kft attól tart, hogy a befektetés nehezen térülne meg.
A beruházónak persze nem kellene olyan nagyon aggódnia a megtérülés miatt, hiszen elképesztően hosszú időre, 90 évre kapta meg a garázs haszonélvezeti jogát. Ráadásul opciója van még egy garázs kialakítására a most épülő mellett, s így összesen mintegy 700 férőhellyel rendelkezhetne. Az is a beruházó kezére játszik, hogy a régészeti adottságok miatt szinte egyeduralkodó lehetne parkolófronton, hiszen a várbeli parkolást egyre szigorítja a kerületi önkormányzat, illetve a főváros.
A régészek nagyon kevés helyen tartják elképzelhetőnek mélygarázs építését, ebből az egyik éppen az, ahol most áll az építkezés. A Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. – amely időközben Várgondnokság Nonprofit Kft. nevet kapott – által kiírt tendert 2004-ben nyerte meg a Wipark kft. A 2,5 milliárdosra tervezett beruházás a régészeti feltárás után 2007-ben kezdődött el, s nemsokára rövid időre le is állt, mert találtak a föld alatt egy középkori várfalat, amely belelógott a leendő garázsba. Hosszas egyeztetések után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a régészek – illetve az őket foglalkoztató Budapesti Történeti Múzeum – ellenkezése dacára hozzájárult, hogy egy hat négyzetméteres részt elbontsanak a középkori várfalból. A Wipark Kft. cserébe vállalta, hogy a fal többi részét a garázsban megőrzi és bemutathatóvá teszi.
A gazdasági helyzet nyomán aztán 2008 őszén teljesen leállt az építkezés, és azóta csak állagmegóvó munkák folynak. A KÖH által előírt megerősítéseket tavaly elvégezték, és közben a cégnél költségcsökkentő terveket gyártottak, például egyszerűbb vasbeton szerkezetet terveztettek. A munkát tavaly mégsem folytatták, majd a zord téli körülményekre hivatkozva idén tavaszra tolták ki az újrakezdést. Az utóbbi másfél évben érzékelhetően nem jutottak dűlőre házon belül, mit is csináljanak, és olyan hírek is terjednek, hogy az osztrák garázsüzemeltető másik befektetőt keres maga helyett.
Lapzártánk után talán fény derülhet rá, mi lesz a mélygarázs sorsa. A Wipark Kft. taggyűlésén várhatóan döntés születik ugyanis arról, hogyan tovább. Két opció közül lehet dönteni: megépítik a garázst, vagy kezdeményezik a szerződés felbontását. Ez utóbbi esetben a magyar állam kerül döntési helyzetbe, határoznia kell arról, befektet-e pár milliárdot a garázs felépítésébe, esetleg új befektető után néz, netán betemeti a gödröt.
Eddig a beruházásra egymilliárd forintot költött a beruházó kft, illetve a MNV Zrt., elvileg tehát a garázsépítést másfél-két milliárd forintból be lehetne fejezni. A gödör betemetését legalább félmilliárd forintra becsülik a szakértők, és ezt a megoldást nehezítik a körülmények is, hiszen az ideiglenes támfalakat véglegesen meg kellene erősíteni. Ezért a terület vagyonkezelője az állami garázsépítést tartaná megfelelő megoldásnak. Ha a beruházásra megvan a fedezet, az üzemeltetés Szőke szerint már menni fog, „a Várgondnokság Kft. szívesen vállalja”.
RIBA ISTVÁN
