A bajba jutott családokat egyenként meg kell kérdezni arról, kívánják-e itt folytatni az életüket. Aki nemmel válaszol, annak lehetőség szerint a falun belül kell megoldani a problémáját. Annak pedig, aki a faluban sem maradna, segíteni kell, hogy máshol kezdhessen új életet - ezt Pintér Sándor belügyminiszter mondta a katasztrófát követően. Mindenki megfelelő ellátást kap, és mindenki bízhat benne, hogy a kára meg lesz térítve - hangsúlyozta akkor. Jövő év július 31-ig az összes kárt felszámolják a katasztrófa sújtotta területeken, és mindent helyreállítanak - ezt néhány napja jelentette ki szintén Pintér, kiemelve, hogy a térségben 55 milliárd forintos kár keletkezett, de a kormány a veszteségeket maradéktalanul megtéríti.

A helyzet azonban egyelőre nem mindenki számára ígéretes, a devecseriek éppen pénteken halasztották el meghirdetett - és nem engedélyezett - tüntetésüket, s - azt a feltételt szabva, hogy Orbán Viktor látogasson el hozzájuk - egy hetet adtak a válaszadásra. Könnyen lehet, hogy a miniszterelnökön korábbi nyilatkozatait is számon kérik majd - feltéve, ha Orbán odalátogat. Felidézzük, miket mondott a kormányfő az iszapömlést követően.

Stiller Ákos

Néhány nappal a tragédia után egy nemzetközi, Kármentő Alap létrehozását is bejelentő sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta: az országban "nagy és cselekvő összefogás" jött létre. Úgy fogalmazott, a pénzalap révén gyorsabban tudunk életet lehelni az elpusztult térségbe. Azt is hangsúlyozta: senkit nem hagynak magára, "a kormány mindenkiről gondoskodik", minden szükséges erőt és forrást biztosítanak. Az is elhangzott, hogy a kárt szenvedettek kártalanítása ügyében elkötelezett a kormány. Azoknak, akik nem akarnak visszatérni a házukba, két választási lehetőségük lesz. Vagy felkínálnak nekik egy listát, amelyről lakást választhatnak az ország különböző pontjain, vagy azokon a területeken, melyeket a polgármesterek kijelöltek, új utcákat hoznak létre, és itt kaphatnak új lakást - válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor. Nagy Anna kormányszóvivő pedig úgy fogalmazott: mire beáll a hideg idő, mindenkinek lesz fedél a feje fölött. A Makovecz Imre tervezte sorházakat például karácsonyra ígérték.

Az emberek olyan idegállapotban vannak, hogy érthető a feszültség azokon a területeken, ahol az ár elvitte az ingóságokat, az emlékeket. Egy ilyen szituációban nagyon könnyű egy kis szikrát gyújtani és mindjárt lángra lobban valami – ezek már Toldi Tamás, Devecser polgármesterének szavai a néhány nappal ezelőtt meghirdetett demonstráció kapcsán. Azt is hozzátette: a tüntetés és az erőszak nem segít abban, hogy a dolgok pozitív irányba haladjanak tovább. "Ez a kárpótlás nem ugyanaz, mint az árvíz esetében, és a kormány jó szándéka érezhető" - fogalmazott.

MTI

Azt november eleje óta tudni lehet, hogy egy kormányrendelet szabályozza a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak kárenyhítését: a rendelkezés szerint megsemmisült ingatlanjaik helyett új, vagy használt cserelakásra, ingóságaik kártérítésére 500 ezer forint értékhatárig, egyéb értékeik elvesztése miatt 200 ezer forintig kaphatnak kárpótlást. A kárenyhítés szempontjából új ház építésére, cserelakás vásárlására, megsérült ingatlanjaik helyreállítására kérhetnek támogatást, vagy egyedi igények esetén pénzbeli hozzájárulást a károsultak. Pénzbeli támogatást azok kaphatnak, akik véglegesen más családnál, például idős szülőknél találtak megoldást a lakhatásra. Azt is közölték: az állam a katasztrófa előtti áron megveszi a földeket, csereterületet ajánlanak fel vagy a gazdák beszállnak a területen létesítendő energiaültetvény létesítésébe.

Mindeközben a vörösiszap áldozatai kárenyhítés helyett kártérítést követelnek. Nehezményezik, hogy 10 évre elidegenítési tilalmat jegyeznének be az új ingatlanjaikra, sürgetik döntéseiket maradásról vagy elköltözésükről, miközben nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról, milyen egészségügyi következményei lehetnek, ha a településen maradnak. A megrongálódott házak felbecsült értékeit sem tartják minden esetben reálisnak. Sokan pénzügyi támogatásként csak 100 ezer forintos gyorssegélyt kaptak, miközben sokan albérletekben laknak.

Stiller Ákos

A segítséget sürgető helyiekről szóló híradások kapcsán az atv.hu azt írta néhány nappal ezelőtt: a segítséget csak akkor kaphatják meg e települések, ha előbb rendeletet alkotnak a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről. Ha kész a „települési szabályozás”, akkor a Magyar Kármentő Alap szerződést köt a helyi önkormányzatokkal. E kontraktus rögzíti a támogatás célját, feltételeit, összegét, a folyósításának ütemezését, az elszámolás rendjét, illetve az ellenőrzés módját. A beérkezett adományok felhasználásáról a Kármentő Alap legfőbb szerve, a Kármentő Bizottság dönt.  

Arra is emlékeztettek: a kormány vállalja a konyhakertekből a katasztrófa miatt be nem takarított termények, az elhullott haszonállat-állomány károk enyhítését, a gépjárműben esett károk enyhítését, a károsodott lakóépületben lévő bútorok, háztartási eszközök pótlását - ingatlanonként legfeljebb 500 ezer forintig. Valamint a károsodott lakóépületben bejelentett személyek ruhaneműjét is hajlandó pótolni a kabinet, illetve élelmiszert is kész vásárolni – személyenként összesen 200 ezer forintig. Ennek feltétele azonban, hogy a károsultnak vállalnia kell, ha más forrásból megtérül a kárösszege, azt az állam javára vissza kell fizetnie, valamint hozzá kell járulnia, hogy a számára adott támogatásokról a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartás készüljön. A lap számításai szerint az összegyűlt 1,19 milliárd forintból mindössze 220 millió forint jutott el a károsultakhoz, közel 1 milliárd forint az alapban áll.

Hamarosan a nyilvánosság számára is elérhető lesz az a központi adattár, amely a Kármentő Alapba és a karitatív szervezeteket összefogó Civil Humanitárius Központba érkező adományokat és felajánlásokat tartalmazza - adta hírül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, reagálva a kárpótlások sürgetésére.

Stiller Ákos

A vörösiszap-katsztrófa után néhány nappal egy kolontári férfitől azt kérdeztük: hisz-e abban, hogy fedél lesz a fejük felett néhány hónap múlva. Azt mondta: fedél igen, de nem a sajátjuk. „Emberi sorsok mentek tönkre” - tette hozzá, ahogy azt is: azt szeretné, ha a településre irányuló figyelem nem lankadna, s ha akkor is segítséget, támogatást kapnának, amikor el kell kezdeniük újjáépíteni az életüket.