szerző:
hvg.hu

A karácsonyi asztalra kerülő ételek legtöbbjének szimbolikus üzenete volt: így mákos tésztát enni jó házasságot, hüvelyeseket gazdagságot és jó termést jelentett. A közösen elfogyasztott alma a család összetartozását, a mézzel elkészített fokhagyma pedig a jövő évi egészséget szolgálta. De mit eszünk ma, és mi a szokás a nagyvilágban?

Korábban Magyarországon a hal inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, ma már nincs akkora jelentősége, az ünnep bármelyik napján ehetünk halat. A magyar hagyományokban a karácsonyi asztalra kerülő ételek többségének varázserőt tulajdonítottak: a halpikkely sok pénzt jelentett – és a hal gyors mozgása miatt – a család előrehaladását jelképezte az új évben.

A karácsonyi vacsoraasztalnak is fontos szerepe volt a néphitben. A régiek sok helyen a karácsonyi abroszból vetették a búzát a jobb termés érdekében.
Elterjedt volt az a hit is, hogy a fák tövébe szórt karácsonyi morzsa a jobb gyümölcstermést segíti elő. A halászok a karácsonyesti asztal alá tették hálójukat, hogy egész esztendőben jó fogásuk legyen. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése. Somogy megyében például szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták.

©

Korábban a jellegzetes karácsonyi ételek között nem szerepelt szárnyas, csak sertéshús – Erdélyben ma is igen gyakori, hogy a karácsony előtti disznóölésnek köszönhetően sültkolbász kerül az ünnepi asztalra –, illetve később a hal. A hal, főleg annak rántott változata bécsi eredetű, ahol ma már a puncs is előkelő helyett vívott ki magának. A disznó előre túr, így fogyasztása a következő évre a fejlődést jelentette. A szárnyasokat azért nem fogyasztották, mert hátrafelé kapar, s ez rossz előjel.

A káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítjük el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A pulyka már a tengerentúlról, illetve a britektől, a szigetországból átvett "jellegzetes" étel, ami kissé elhalványította e régi hiedelmet. A diós és a mákos bejgli sziléziai vidékről származik, körülbelül a 16. század óta ismerjük, de arra, hogy miért került be a karácsonyi étrendbe, nincs pontos magyarázat.

A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. A pulyka mellett a liba is jellemző, főként Franciaországban és Németországban. Az angolszász országokban szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül. Igazi karácsonyi különlegesség náluk a mazsolás puding, amelybe kis ajándékokat is rejtenek. Úgy tartják, hogy megtalálójának szerencséje lesz.

Rajtunk kívül is vannak olyan nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. De más, számunkra ismeretlen ételek is helyet kapnak az ünnepi menüben: Oroszországban a karácsonyi ételsor fontos része a blini, a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta. Szintén karácsonykor készítik el a savanykás füstölt húsos, tejföllel és kaporral tálalt krumplilevest, szoljankát, illetve a vodkás toroskáposztát.

A lengyelek is készítenek hallevest, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. Lengyelországban az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít. Csehországban sokfogásos, bőséges vacsorát szolgálnak fel, és úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt.

©

A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal. A fehér damaszttal megterített asztalra általában négyfogásos menü kerül, a hideg előétel után húslevest fogyasztanak, majd liba-, esetleg kacsasültet. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés tortával fejezik be a lakmározást.

Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik. December 25-én a csemegének számító libamájat fogyasztják, de híres francia étel a töltött libanyak, amelyhez a liba nyakának bőrét töltik meg, és burgonyapürével tálalják. Sok helyen az osztriga és az articsókás omlett is az ünnepi ételsor része, ahogy a híres karácsonyi sütemény, a buche de noel (csokoládés fatörzs) is.

Olaszországban az egyik legnépszerűbb ünnepi étel a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola, töltött gombával. Főételként a sült házinyulat pármai sonkával tálalják. Karácsonyi kuglófjuk a panettone, amely egy könnyű kelt tésztás, mazsolával készített kalácsféleség.

A skandináv országokban, ahol többfogásos karácsonyi vacsorával szokás előállni, az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Desszertként habos tejberizst esznek, amibe egy szem mandulát rejtenek: aki megtalálja, ajándékot kap. A lazac Finnországban jellemző, ahogy a gesztenyés liba, libamáj is. Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
-gy- Gasztro

A hét receptje: karácsonyi ujjgyakorlat naranccsal

Meg vannak számlálva a napjaink, sőt már az óráink is. Bevásárló listával a kezünkbe tépázzuk az idegeinket meg szeretteinkét, még mielőtt egymás nyakába borulnánk a karácsonyfa alatt. Nincs más hátra, mint egy nyugtató, illatos vízfürdő. Nekünk és a narancspudingnak.

Haulitus Anikó Gasztro

A legismertebb karácsonyi sütemények

A karácsony minden országban ugyanazt az ünnepet jelenti, mégis az ünnepi asztalra nemzetenként más-más sütemény kerül. A karácsonyi fűszerek tekintetében még csak megegyeznek, de ha karácsonyi sütitúrára indulunk, bizony minden országban más-más ünnepi édességből torkoskodhatunk.

Molnár Kata Orsolya Gasztro

Különleges borok ünnepekre: mit mihez kínáljunk?

Karácsony tájékán a különleges, féltve őrzött aszú is pohárba kerül. A kései szüretelésű és sokputtonyos nedűket nem csak önmagukban kortyolhatjuk el, helyük van a menüben is – és nem feltétlenül az édességeknél.