Ellenzéki politikusok: Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Vona Gábor és Schiffer András
Fazekas István
„Ez forradalmi Országgyűlés lesz” – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A leendő miniszterelnök szerint Magyarország életét pártja választási felhatalmazása alapján jelentősen meg lehet változtatni. Ezt bizonyítani szeretné a Fidesz az új Országgyűlés első napjától. Már a pénteki alakuló ülésen több törvénytervezetet benyújtanak, s aznap este összeül az alkotmányügyi bizottság. Az indítványok egy részét sürgősségi eljárással a jövő hét elején szeretné elfogadtatni a Fidesz–KDNP a parlamenttel.
Az első javaslatok között szerepel az alkotmány módosítása a miniszterelnök-helyettesi pozíció bevezetése miatt, és beterjesztik a kisebb parlamentről és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet is. A közbiztonság javítására a „három csapás” néven már tavaly közzétett elképzeléseit szeretné jogszabályi formába önteni a Fidesz, és fő vonalaiban már ismert a kettős állampolgárságról szóló törvény tervezete, amelyet a júniusi parlamenti választások előtt álló szlovákiai magyar szervezetek kérése ellenére beterjesztenek (HVG, 2010. május 1.). Ígéretüknek megfelelően a kormánypártok szorgalmazzák a mentelmi szabályok módosítását is, aminek lényege, hogy közvádas ügyekben megszűnne a képviselők védettsége.
A lendület mögött az áll, hogy a Fidesz–KDNP-páros a parlamenti matematika szerint szinte mindent megtehet, kivéve valamilyen tervezet tárgyalásának elrendelését kivételes eljárásban, illetve az eltérést a házszabálytól, mert ezekhez a képviselők négyötödének szavazata kell. Mivel az új kormánypártoknak több mint kétharmaduk van a parlamentben, az ellenzék számos jogával nem tudna élni, mert azok egyharmados szavazatarányhoz kötöttek. Ilyen például a vizsgálóbizottság vagy politikai vitanap kezdeményezése, illetve törvénymódosító indítványok plenáris ülés elé vitele, mert ahhoz egy bizottság szavazatainak legalább egyharmada kell.
„Minden parlamenti bizottságban lehetővé tesszük, hogy az ellenzék adja a tagok egyharmadát” – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés tisztségviselőiről és bizottsági struktúrájáról szóló egyezkedéseken, miután a bizottságok közel egyharmadának vezetését átengedték a kormánypártok. „Az ellenzéki jogok érvényesüléséhez azonban önöknek kell egyetértésre jutniuk” – tette hozzá Lázár az MSZP, a Jobbik és az LMP tárgyalódelegációja felé fordulva. Majd elégedetten hátradőlt a székében. Tehette, mert ajánlata a körülményekhez képest gáláns volt, hiszen az ellenzék együttes parlamenti aránya egyébként nem éri el az egyharmadot, de például egy MSZP–Jobbik-egyezkedés egyelőre mindkét párt vezetése és hívei számára a lehetetlen kategóriájába tartozik.
Az MSZP – ahogy az nála gyakran megtörténik – saját csapdájába esett. A mostani tárgyalásokon azt szerette volna ugyanis elérni, hogy minden frakciónak joga legyen módosító javaslatokat vinni a plenáris ülésre. 1997-ben azonban éppen az akkor kétharmados többségű szocialista–szabaddemokrata koalíció kezdeményezésére módosították úgy a házszabályt, hogy bizottságonként legalább egyharmad kell ehhez (igaz, ekkora bizottsági részesedést biztosítottak az akkor ezt a mandátumarányt el nem érő ellenzéknek). A Fidesz így most könnyen nemet mondhatott az MSZP javaslatára, miközben megadta az ellenzéknek azt, amit az egykori MSZP– SZDSZ-koalíció.
A szocialisták és a jobbikosok nagyjából elérték a tárgyalásokon, amit szerettek volna. Mindkét pártnak lesz parlamenti alelnöke, bár a Fidesz tett egy kísérletet arra, hogy ne öt, hanem csak három alelnök legyen, és közülük egy lett volna ellenzéki. Ezzel nyilván a Jobbik alelnökségét szerette volna megfúrni, de az ellenzéki alelnökök számát az MSZP is kevesellte – pedig neki így is, úgy is egy jut –, így végül a Fidesz elfogadta, hogy öt alelnök legyen, közülük három kormánypárti.
Tizenkilenc – az eddiginél eggyel több – parlamenti állandó bizottság alakul. Róluk hamar megegyezés született, mert lényegében ugyanazokat a bizottságokat terjesztette elő a Fidesz, amelyek az eddigi, szocialista többségű parlamentben működtek. Ehhez az MSZP először – nyilván Szili Katalinra tekintettel, aki régóta foglalkozik e témával – a fenntartható fejlődéssel foglalkozó új bizottságot szeretett volna hozzácsapni. Nem sokáig, az első kétkedő hozzászólás után beleegyezett, hogy ez a bizottság olvadjon össze az eddigi környezetvédelmivel. Ezután Lendvai Ildikó (MSZP) fogyasztóvédelmi bizottságot javasolt, amit a többi párt el is fogadott.
A Fidesz a fogyasztóvédelmi mellett további öt másik bizottság vezetését engedte át az ellenzéknek. Nincs azonban közöttük a külügyi, amelyet a korábbi ciklusokban általában ellenzéki politikus vezetett. Ennek elnöki posztját az MSZP szerette volna Kovács László volt külügyminiszternek megszerezni, ám a Fidesz a testületet megtartotta magának.
A szocialista tárgyalódelegáció érzékelte azt a csapdahelyzetet, amelyben a Fidesz együttműködésre akarta szorítani a Jobbikkal, ám nem nagyon tudott kikeveredni belőle. Amikor kiderült, hogy az ellenzéknek jutó bizottságok vezetésében nem lesz egyetértés az MSZP és a Jobbik között, Lendvai a Fideszre mutogatott, hogy majd a parlamenti többség eldönti, melyik ellenzéki párt melyik bizottságot vezesse. Lázár értésre adta azonban, hogy ebben ők nem kívánnak dönteni, ha az MSZP és a Jobbik nem tud megegyezni, akkor elképzelhető, hogy kormánypárti alelnökök fognak vezetni olyan fontos bizottságokat, mint a nemzetbiztonsági vagy a számvevőszéki és költségvetési. Addig legalábbis, amíg a két nagyobb ellenzéki párt dűlőre nem jut.
Miután azonban a Jobbik kifejtette, a két kérdéses bizottság – a számvevőszéki, költségvetési és a nemzetbiztonsági – közül neki elég az egyik vezetése, az MSZP beadta a derekát, s a nemzetbiztonságit átengedte a szélsőjobboldali pártnak. Márpedig eddig úgy tűnt, a Fidesz és a szocialisták azt mindenféleképpen szeretnék elkerülni, hogy a Jobbik ezt a posztot megszerezze. A Fidesz sem járt jól ezzel a megoldással, hiszen kormányközi bonyodalmakat okozhat, a NATO-nál is fenntartásokkal fogadhatják, ha a szélsőséges, Nyugat-Európában időnként félfasisztának elkönyvelt párt ennyire fontos és bizalmi pozícióba kerül.
A vitákban kiderült, hogy még kicsit zöldek az LMP politikusai. A párt éretlensége látszik a tárgyalások eredményén: nem jutott neki parlamenti alelnöki poszt, s jegyzőiből is csak egy. Ehelyett – ahogy a leendő frakcióvezető-helyettes Jávor Benedek a tárgyalásokon megfogalmazta – szakmai szinten szerettek volna kompenzálást kapni, és két bizottságot vezetni. E terv viszont megbukott az MSZP ellenállásán, melynek így a reméltnél eggyel kevesebb bizottság vezetése jutott volna. Végül az LMP feladta, és az általa leginkább favorizált fenntartható fejlődés bizottságának irányításával vigasztalódhat. Ráadásul képviselői nem is ülhetnek oda a parlamenti patkóban, ahová szerettek volna, azaz az MSZP és a Fidesz közé. A szocialista frakció elfoglalta a patkó bal oldalát, a Fidesz viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a hagyományoknak megfelelően a kormánypártok üljenek a jobb oldalon. Így az LMP-nek a Jobbik és a Fidesz között jutott hely.
RIBA ISTVÁN
