A 2011 januárjától igénybe vehető családi adókedvezménnyel kapcsolatban napról-napra újabb, az alkalmazásával kapcsolatos kérdés merül fel. Azt már a legtöbben tudják, hogy egy nyilatkozat kitöltése szükséges ahhoz, hogy érvényesíthessék a kedvezményt, s az eltartott, valamint kedvezményes eltartott fogalmával is egyre többen ismerkednek. Az adóelőleg-nyilatkozat évente akár többször is módosítható. Ha változnak a körülmények, akkor erről kötelező új nyilatkozatot tenni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra is többször felhívta a figyelmet, hogy az a szülő kaphat családi adókedvezményt, aki a családi pótlékot kapja, vagyis elvált szülő esetén az az édesanya vagy édesapa, akivel egy háztartásban él a gyermek. Az a szülő tehát, aki gyermektartás fizet, nem tudja igénybe venni a kedvezményt.
| Számoljon! |
| Az Adózóna 2011-re szóló családi bérkalkulátoráért kattintson ide és számolja ki, mennyi pénz maradhat Önnek és családjának! |
Gyakori kérdés az is, hogy az egyetemista, főiskolás gyermek után jár-e adókedvezmény. A felsőoktatásban tanuló gyermek eltartottnak – de nem kedvezményezett eltartottnak – minősülhet. Ez azt jelenti, hogy utána mint eltartott után, nem jár családi kedvezmény, de számukat figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy a család „három vagy több gyermekesnek” minősül-e. Vagyis két kiskorú gyermek mellett egy főiskolás eltartottal a család a magasabb, vagyis három gyermek esetén járó kedvezményt érvényesítheti – de ezt csak két gyermekre számolva veheti igénybe. Abban az esetben azonban, ha mindhárom gyermek főiskolás, egyetemista, akkor a család nem tudja érvényesíteni a kedvezményt – tudatta lapunkkal a NAV. Kedvezményezett eltartott – jellemzően tehát kiskorú gyermek – hiányában azonban a család nem jogosult családi kedvezményre a három egyetemista eltartott után – fogalmazott a hivatal.
Mivel a tanulás időszaka egyre inkább kitolódik, nem ritka, hogy valaki már az egyetemi, főiskolai tanulmányai alatt vállal gyermeket. Amit eddig is tudni lehetett, hogy a magzat 91 napos korától kedvezményezett eltartottnak minősül, azonban ez a kedvezmény csak az édesanyát és a házastársát illeti meg. Amennyiben az édesanya a tanulmányai mellett nem szerez jövedelmet, akkor saját maga nem tudja érvényesíteni a kedvezményt, s ha az apa nem házastárs, hanem élettárs, akkor ő is csak az éves bevallásban – tehát nem havonta –, csak 2012 első felében tudja érvényesíteni azt. Az egyetemista várandós nő nem minősül sem eltartottnak, sem kedvezményezett eltartottnak, függetlenül attól, hogy házastársa vagy élettársa őt eltartja, így rá tekintettel családi kedvezmény nem érvényesíthető – tudatta megkeresésünkre a NAV.
