Félnek-e bármitől a politikusok a neten?

„2010 óta azon igyekszünk, hogy elérjünk benneteket, hogy párbeszédre ösztökéljünk benneteket. Mégpedig azért, mert a magyarság megmaradása, a magyarság jövője, az új magyar generációtól, tőletek függ” - fogalmaz Semjén Zsolt abban a 3 perces videoüzenetben, amellyel a Nemzeti Háló névre keresztelt Facebook-csoportot népszerűsíti. A Kereszténydemokara Néppárt első emberének beszéde sokakban kétséget keltett azzal kapcsolatban, valóban tisztában van-e azzal, kihez szól és mit is akar közölni. Mindeközben Orbán Viktor követői napról-napra szaporodnak a közösségi oldalon, s Gyurcsány Ferenc blogja is új életre kelt. Persze nehéz elfeledkezni Pettkó András vagy Schmuck Andor személyes üzeneteiről, ahogy a kampányfilmnek becézett politikusi próbálkozásokról is.

A közösségi médiában történő megszólalásokat többnyire az befolyásolja, hogy az adott politikus mennyire szűkíti a közönséget, amelyhez szól. A legtöbben azzal már tisztában vannak, hogy a közösségi média megkerülhetetlen, s bármilyen kommunikációról van szó, tervezni kell vele - magyarázza Szántó Balázs marketingkommunikációs szakember, akit a politikusok web2.0-es jelenlétéről kérdeztünk. Orbán Viktor facebookos jelenléte például érdekes, ügyesen csinálja – véli Szántó.  A kérdésre, gond-e, ha a bejegyzéseket nem feltétlenül a kormányfő írja, úgy reagál, nem baj, nem ez a fontos, sokkal inkább az, hogy a megjelenő tartalom az adott célközönséghez szóljon és autentikus legyen, illeszkedjen a politikusról kialakult képbe.

„Nemigen lehet általánosítani azzal kapcsolatban, hogy a magyar politikusok jól bánnak-e a web2.0-vel vagy sem. Van, aki igen, mások kevésbé. Ami talán jellemző mindannyiukra, hogy néha elbizonytalanodnak: mit szabad, mi az, ami még belefér anélkül, hogy a politikai imázs sérülne”- magyarázza, hozzátéve: egyrészt ugyan igény, elvárás, hogy a közösségi médiában lazább, könnyedebb hangon szólaljon meg a politikus, ugyanakkor ez nem lehet ellentétes az egyéb megszólalások hangvételével. S persze az is előfordul, hogy visszaüt az online bátorság.

Szántó Balázs – az egyébként blogolásban eredményes – Gyurcsány Ferenc példáját említi. „Amikor az Igazából szerelem című film zenéjére előadta azt a Hugh Grant-imitációt, azt üzenve, hogy lám-lám a miniszterelnök is ember, a felvétel nem tűnt sem spontánnak, sem hitelesnek. Ráadásul a videó nem maradt meg a közösségi média keretein belül”- mondja Szántó. A kommunikációs szakember hozzáteszi, nem kerülhetjük ki a közösségi médiára is gyakorta építő klasszikus médiumokat.

„Az újságírók számára ma már egyre gyakrabban jelent hivatkozási alapot egy blogban vagy közösségi oldalon megjelent információ”- mondja, hozzátéve: a közösségi média súlyát főként azok hangsúlyozzák, akik maguk is e térben mozognak. Ugyanakkor nem érdemes elfeledkezni arról, hogy míg egy blogbejegyzés, vagy közösségi platformon megjelenő üzenet ideális esetben is maximum néhány tíz-, vagy százezer emberhez ér el, addig egy kereskedelmi csatorna híradója másfél-kétmillió emberhez.

Úgy látják a politikusok kommunikációs tanácsadói, hogy viszonylag hatékonyan lehet azt a személyes kapcsolatot a közösségi médiában megteremteni, amihez korábban számos találkozót, fórumot, programot kellett leszervezni – magyarázza a hvg.hu-nak Perlaky-Papp József pr-stratéga. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense a Századvég politikai kommunikációs tanácsadó képzésének végzőseivel egy kutatást készített, amelyben a parlamenti pártok vezetőinek Facebook-jelenlétét és aktivitását vizsgálták.

„Vezető politikusaink nem használják ki a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. (…) Pedig a közösségi média a személyes márka építésében, a közvetlen kommunikációban és a mozgalmak szervezésben egyedülálló lehetőségeket tartogat. Fontos látni, hogy nem csak kampányidőszakban fontos ennek a csatornának a használata” – fogalmazott januárban a kutatást kommentálva a szakember.

Most lapunknak azt mondta: a közösségi média erőssége az „eladó és vevő” közötti közvetlen és interaktív kapcsolat. „A web 2.0 kommunikációban élen járó Egyesült Államokban egy időben arra is léteztek kommunikációs modellek, hogy az elnöknek hány kézfogás, értsd személyes találkozó szükséges ahhoz, hogy választást nyerjen. A közösségi média megteremti a virtuális kézfogás lehetőségét, lerövidít ezt az utat, közel hozza a választókhoz az első számú vezetőt”- magyarázza.

Véleménye szerint Orbán Viktor egyelőre verhetetlennek tűnik, s közösségi arcának jót tett az is, hogy néhány éve beengedi a magánélete egy szegletébe a nyilvánosságot. Gyurcsány Ferenc blogja is régóta sikeres, sokat tesz hozzá ezen keresztül politikai karizmájának alakításához – véli a szakember. „Ez a karizma ugyanakkor ritka árucikk, nem pótolható a közösségi médiás jelenléttel, utóbbitól nem lesz senki sem meggyőzőbb, ráadásul a hitelesség kérdése is kényesebb e területen”- mondja Perlaky-Papp József.

A kontrolált környezethez, a megkomponált kommunikációhoz szokott politikus számára ugyanis egy, a közösség számára hiteltelen megnyilvánulás olyan kommentek hadát hozhatja, ami sokat ronthat a renoméján. „Ugyanakkor, ha egy jó ötlet, megfelelő üzenet kerül a web2.0-es térbe, akkor annak visszhangja sok szimpatizánst vonzhat”- teszi hozzá. Ez a terep szerinte arra is alkalmas, hogy a politikus egy-egy elképzelését megszondáztassa a közzel.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, a jelenlétnek egyrészt rendszeresnek kell lennie, másrészt érdekes tartalommal kell szolgálnia, és szerencsés, ha nem kimódolt hangnemben szólal meg a politikus. „Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc láthatóan megtalálta ennek a módját, Mesterházy Attilán meg az látszik, hogy nagyon akarja csinálni. Vona Gábor bejegyzései pedig inkább mozgalmának közvetlen szervezésére alkalmasak”- hoz gyakorlati példákat a pr-stratéga.