Tudták, mit tesznek a romagyilkosságok vádlottjai
Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a romák elleni támadások ügyében indított büntetőper péntek délelőtt Budapesten.
A Pest Megyei Bíróságon; a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat négy, megbilincselt vádlottját csuklyát viselő kommandósok vezették be a Thököly úti épület legnagyobb, földszinti tárgyalótermébe, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az újságírók, a hozzátartozók és az érdeklődők, valamint a sértettek jogi képviselői.
A bíróság épületébe a már előzetesen regisztrált újságírók tűzszerészeti átvizsgálás után léphettek be. A száz férőhelyes tárgyalóterem ajtaja előtt kisebb tumultus alakult ki, ugyanis a sajtó számára biztosított 35 helyre több mint 70 újságíró jelentkezett, így volt, akinek már a hozzátartozók soraiban sem jutott hely.
Az ügyészég 12 vádpontban ismerteti az előzetes letartóztatásban lévő férfiakkal szemben felsorolt, 90 oldalon taglalt vádakat; K. Árpádot, testvérét, K. Istvánt, P. Zsoltot, valamint Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolják.
Nincs meg a besenyszögi fegyverrablás negyedik elkövetője
A bíróság épületébe az előzetesen regisztrált újságírók tűzszerészeti átvizsgálás után léphettek be. A száz férőhelyes tárgyalóterem ajtaja előtt kisebb tumultus alakult ki, ugyanis a sajtónak fenntartott 35 helyre több mint hetven újságíró jelentkezett, így volt, akinek már a hozzátartozók soraiban sem jutott hely; ők egy másik teremben kivetítőn kísérhetik figyelemmel a tárgyalást.
Az ügyészség 12 vádpontban ismerteti az előzetes letartóztatásban lévő férfiakkal szemben felsorolt, 90 oldalon taglalt vádakat; K. Árpádot, testvérét, K. Istvánt, P. Zsoltot, valamint Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolják.
A vádirat szerint a férfiak a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadtak romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig egy 27 éves férfi és 5 éves kisfia vesztette életét.
A bírósági tárgyalás kezdetekor Miszori László tanácsvezető bíró utasítására a kommandósok levették a bilincset a vádlottak kezéről. A civil ruhát, farmert, melegítőfelsőt viselő vádlottak nem járultak hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róluk. A négy férfit egy-egy csuklyás kommandós őrizte.
90 oldalas a vádirat
A tárgyalóteremben több áldozat közeli hozzátartozója mellett megjelent Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) volt elnöke is, aki hivatali idején a bűncselekmények után mind a kilenc támadás helyszínén tájékozódott, és nyújtott segítséget az áldozatok családtagjainak. Jelen van több jogvédő szervezet képviselője, így Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője, valamint Gulyás József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, aki a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti tényfeltáró munkacsoportot vezette.
Miszori László bíró a sajtó képviselőivel ismertette a tárgyalásról való tudósítás szigorú szabályait, majd az ügyész megkezdte a 90 oldalon összegzett vádirat ismertetését. Eközben elhangzott, a nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a romák elleni támadásokkal is megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában.
A Pest Megyei Bíróságon Thököly úti épületében, szigorú biztonsági intézkedésekkel kezdődött tárgyaláson az ügyész a vádirat ismertetésekor azt mondta, K. Árpád, testvére, K. István és P. Zsolt a romák elleni támadássorozatuk végrehajtásához nem tudtak fegyvert vásárolni, mert nem volt rá elég pénzük, és nem akarták, hogy később azonosíthatók legyenek, ezért úgy döntöttek, internetes hirdetéseket böngészve magánszemélytől rabolnak fegyvereket.
A vádirat szerint a három férfi és egy eddig még ismeretlen negyedik társuk két, fegyverre hasonlító tárggyal 2008. március 7-én éjjel kirabolt egy besenyszögi vadászt, majd őt, a feleségét és két gyermekét megkötözte. A támadásban hét vadászfegyvert és 25 lőszert, valamint egy mobiltelefont vittek magukkal. A vád szerint ezekkel a fegyverekkel követték el kilenc településen az összesen hat halálos áldozatot követelő romák elleni támadásokat.
A vádirat szerint romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi kifejezett ellenszenvvel vélekedett a romákról, közülük ketten szélsőséges nézeteket valló csoportosulások tagjai voltak, vonzódtak a fegyverekhez, így támadásaikat a személyes indíttatás és a romák közötti félelemkeltés motiválta.
A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal vádolt, előzetes letartóztatásban lévő férfiak pénteken kezdődött büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon az ügyész által ismertetett vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. A személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott.
A dokumentum szerint a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésben.
Katonai körültekintéssel tervezték meg az akciót
Sajtóhírek nyomán szánta el magát az első fegyveres támadásra a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok három vádlottja, akciójukat "katonai körültekintéssel" tervezték meg - hangzott el a Pest Megyei Bíróságon.
A harmadik vádpont szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott 2008. június közepén egy televíziós riportműsorból értesült arról, hogy a Pest megyei Galgagyörkön a roma és nem roma családok közötti konfliktusok vannak. Úgy döntöttek, megtalálták a megfelelő célpontot a közfigyelem felkeltésére, és a hatóságoknak is példát mutathatnak.
A negyedik vádpont szerint az elkövetők a galgagyörki támadás után úgy érezték, hogy nem érték el a kívánt hatást, ezért a bűncselekmény-sorozat folytatásáról döntöttek. A választás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse településre esett, ahol tudomásuk szerint romák által elkövetett cselekmények miatt "különösen rossz a helyzet", és ezzel a hatóságok sem tudnak mit kezdeni.
Megfenyegették az egyik vádlottat?
A piricsei támadás vádiratának ismertetése után a bíró fél órás szünetet rendelt el, majd miután a tárgyalást folytatta, újból felhívta a figyelmet a tárgyalás tudósítására vonatkozó szigorú szabályokra. A négy vádlottat ismét bevezették a Pest Megyei Bíróság tárgyalótermébe, majd az őket kísérő kommandósok levették róluk a bilincset.
A kopaszra nyírt, kétoldalt lelógó, hosszú vastag bajuszt viselő Pető Zsolt harmadrendű vádlott, akinek tarkóján két 8-as számot - amely a bőrfejűeknél az SS-t, illetve a Heil Hitlert jelképezi - lehetett látni, mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd panasszal élt Miszori László tanácsvezető bírónál, mondván, a hallgatóságból a szünet elrendelésekor valaki cigánygyilkosnak nevezte, és megfenyegette.
A bíró rendre utasította a hallgatóságot, azt hangoztatva, őrizzék meg a tárgyalás méltóságát. Az újra zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben az újságírók és a hallgatóság csendben figyeli az ügyész által ismertetett vádiratot, amely a tarnabodi támadás részleteinek ismertetésével folytatódott.
A tárgyalóteremben több áldozat közeli hozzátartozója mellett megjelent Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnöke, jelen van több jogvédő szervezet képviselője, így Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője és Setét Jenő, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet romaprogram-koordinátora is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Romagyilkosságok: aprólékos terv alapján támadtak az elkövetők
Az ügyészség szerint részletes, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján követték el a vádlottak a romák elleni támadássorozatot, hidegvérrel, minden eshetőségre felkészülve, kezdetben félelem- és zavarkeltés céljából, majd kimondottan gyilkossági szándékkal, közelről leadott lövésekkel. A büntetőper tárgyalása pénteken kezdődik meg a Pest Megyei Bíróságon.
Kommandósok, hosszú sorok a romagyilkosságok gyanúsítottjainak perén
A rendőrség már kora reggel forgalomkorlátozásokat vezetett be a környéken, és a bíróság hátsó bejáratához vezető utat lezárta.
Romagyilkosságok: ma kezdődik a per
A négy vádlott 2008-ban és 2009-ben kilenc helyszínen támadott meg romákat, összesen 78 lövést adtak le, hét helyszínen összesen tizenegy Molotov-koktélt hajítottak el. A bűncselekményekben a hat halálos áldozaton kívül öten életveszélyesen megsérültek.
