Sok még a bizonytalanság a május 1-jével hatályba lépő új táppénzszabállyal kapcsolatban, amely egyebek közt kimondja, hogy a táppénz napi maximuma 10400 forintról 5200 forintra csökken. A módosítást azzal indokolták, hogy kevesebb lesz a csalás és a visszaélés, a korábbi tapasztalatok alapján nem minden ok nélkül. Mostanra azonban mintha megváltozott volna a helyzet, a győri háziorvos legalábbis úgy látja, a betegek inkább betegen is bemennek dolgozni, még tüdőgyulladással is lábon gyógyulnak, mert féltik munkahelyüket.

Ezt egyébként alátámasztják a megyei kormányhivatal adatai is, amelyek szerint gazdasági válság beindulásától kezdve folyamatosan csökken a táppénzes napok, a passzív ellátottak száma. Az OEP egyébként tavaly több mint ötvenezer esetben vizsgálta a táppénzjogosultságot Győr-Moson-Sopronban, és mindössze 900 esetben szüntette meg azt, és ez sem jelenti azt, hogy mindegyik indokolatlan volt.

A táppénzes esetek, illetve napok és a kétes ügyek számának csökkenése országosan is jellemző volt – mondta Bogdán Zsuzsanna, az OEP illetékese a műsorban. A szakember fontosnak tartotta tisztázni a részleteket is. Mint mondta, 60 százalékos táppénz esetében bruttó havi 260 ezer, az 50 százalékos mérték esetében pedig bruttó havi 312 ezer forintos bértől lép majd működésbe a táppénzplafon. A veszélyeztetett terhesek esetében változás lesz, hogy az első 15 keresőképtelen napra nem a munkáltató által fizetett betegszabadság, hanem táppénz jár majd.

Zara László adószakértő a műsorban azt mondta, a vállalkozói réteget nem nagyon érintik az új szabályok, mert a bejelentett bérek ebben a körben nem távolodnak el messzire a minimálbértől, a többi pénz pedig gyakran zsebbe megy, így nem nagyon lesz értelme operálni a bejelentésekkel. A változó táppénzszabályok csak az igazán a magas jövedelműeket foglalkoztató bankszektort, a közigazgatást érintheti, ahol viszont a munkáltatók jobban járhatnak, hiszen arányosan nekik is kevesebbet kell majd fizetniük a táppénzen lévő dolgozók után.