„Egy jó kávézó a nappalink meghosszabbítása” – Milánó legendás cukrászdája megérkezett Budapestre

Hogy kapcsolódik össze a milánói és budapesti kávéházi kultúra? Hogyan újul meg egy több mint kétszáz éves családi örökség, miközben hű marad a gyökereihez? A régi idők nosztalgikus kávéházi nyüzsgését, pezsgő találkozóhelyeit kívánja megidézni a főváros egyik legfrissebb nyitása, a Cova. Paola Faccioli vezérigazgatóval beszélgettünk. 

Kevés olyan hely van Európában, amely több mint kétszáz éven át képes megőrizni jelentőségét, miközben generációk és korszakok váltják egymást körülötte. A milánói Cova ezek közé tartozik. Az 1817-ben alapított Maison túlélte a történelem viharait, a városközpontból a divatnegyed szívébe költözött, majd a világ egyik legismertebb luxuscsoportjának, az LVMH-nak a része lett. Most pedig Budapesten nyitott új fejezetet.

„Világszerte több mint negyven helyszínen vagyunk jelen, elsősorban Ázsiában és a Közel-Keleten. De amikor az ember egy olyan épületbe lép be, mint a Matild Palota, ahol a történelem szinte megszólal, nem kell sokáig gondolkodnia” – mondja Paola Faccioli, aki a budapesti egység nyitására érkezett a fővárosba. Az elmúlt években Hongkongtól Tajpejen és Dubajon át számos új piac megnyitásában vett részt. Budapestre sem egyszerű vendéglátóipari beruházásként tekint, hanem olyan helyszínként, ahol a márka története új kulturális kontextusba kerülhet.

HVG / Fazekas István

Időtlen találkozóhelyek

A Cova története szorosan összefonódott Milánó kulturális életével. A Teatro alla Scala közelében működő kávéház már a 19. században művészek, zeneszerzők, arisztokraták és gondolkodók találkozóhelyévé vált. A mai napig őrzi ezt a szerepét, még ha közben a világ jelentősen megváltozott is körülötte.

„Az identitásunk a legfontosabb értékünk. Több mint kétszáz éve ugyanazokat az alapelveket követjük: a minőséget, a kézművességet, a vendégszeretetet és a részletek iránti figyelmet.

A világ változik, de ezek az értékek nem.

Faccioli szerint a Cova sikerének egyik titka éppen az, hogy nehéz egyetlen kategóriába sorolni. „Gyakran kérdezik tőlem, hogy valójában mi a Cova. Cukrászda? Kávéház? Étterem? Az igazság az, hogy mindez egyszerre. Reggelizhet nálunk, ebédelhet, teázhat, aperitivózhat vagy vacsorázhat. Süteményeket, csokoládékat és ajándékokat talál, de közben egy olyan helyen ül, amelynek saját hangulata és ritmusa van. A Cova számomra nem egy üzlet, hanem egy életforma.”

A vezérigazgató gyerekkora óta a márkával él együtt. A családja révén már fiatalon bekerült a vállalkozás mindennapjaiba, és minden területet megismert.

„Vannak kollégáink, akik több mint harminc éve dolgoznak velünk. A séfünk például még fiatal fiúként csatlakozott a Covához, amikor Hongkongban nyitottunk. Együtt nőttünk fel. Ez a családias szemlélet a mai napig része a működésünknek.”

Paola Faccioli
HVG / Fazekas István

Ez a szemlélet azután sem változott meg, hogy a Cova 2013-ban az LVMH-csoporthoz került. Faccioli szerint sokan attól tartottak, hogy a nemzetközi luxusóriás beleszól majd a márka működésébe, a gyakorlatban azonban ennek éppen az ellenkezője történt.

„Az egyik legfontosabb dolog, amit megtapasztaltam, hogy tiszteletben tartják a márkák identitását. Soha nem akarták megváltoztatni azt, amit a vendégeink szeretnek bennünk. Megőrizhettük a saját hagyományainkat és a karakterünket.”

Az új generációk

„A hagyomány azonban önmagában ma már kevés” – folytatja Faccioli. A luxusiparban különösen fontos kérdés, hogyan lehet egyszerre megszólítani az új generációkat és megőrizni a történelmi örökséget.

„Ez egy folyamatos egyensúlyozás” – mondja. „A fiatalok nyitottak az újra, de közben értékelik az autentikus történeteket és a minőséget is. A mi feladatunk, hogy megmutassuk nekik, mit jelent a valódi kézművesség, az alapanyagok tisztelete és az odafigyelés. Ha ezt megértik, azonnal kapcsolódni tudnak hozzá.”

HVG / Fazekas István

Két város  – közös történelmi múlt

Paola Faccioli a budapesti nyitás kapcsán sem elsősorban egy új piacról beszél, hanem kulturális kapcsolódási pontokról.

Hozzászólások