A testület tájékoztatót hallgatott meg az Európai Unió EU 2020 stratégiáját végrehajtó nemzeti reformprogramról.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy Magyarország április 15-én nyújtotta be a nemzeti reformprogramot az Európai Bizottságnak, amely június 7-én teszi közzé saját javaslatait és országspecifikus ajánlásait. Ezekre a tagországok reagálnak, majd a nemzeti reformprogramokat az Európai Tanács június 24-én véglegesíti, és ezek beépülnek a következő évek költségvetésébe.
Az államtitkár tájékoztatójában kitért arra, hogy a nemzeti reformprogram finomra hangolja a különböző gazdaságpolitikai dokumentumokban - például a konvergenciaprogramban, a Széll Kálmán Tervben - szereplő megállapításokat. Példaként említette, hogy a nemzeti reformprogram intézkedéseket fogalmaz meg a foglalkoztathatóság növelésére, a szegénység csökkentésére, a munkaerőpiachoz illeszkedő oktatás területére.
Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője hozzászólásában kifogásolta, hogy a parlamenti bizottság nem az Európai Bizottsághoz történt benyújtás előtt tárgyalja a költségvetésre jelentős hatással lévő dokumentumot, amikor még érdemi vitát lehetett volna folytatni a versenyképesség fogalmáról, amelyet másként ítélnek meg.
Hörcsik Richárd, a Fidesz képviselője, a bizottság elnöke azt feszegette, hogy Magyarország miért nem csatlakozott az euró plusz paktumhoz.
Az államtitkár válaszában elmondta, hogy Magyarország egy pont kivételével mindent megtesz az euró plusz paktumban megfogalmazottakért aláírás nélkül is. Példaként említette, hogy Magyarország az alkotmányban szerepelteti az adósságcsökkentést, összehangolja a nyugdíjrendszerét és a demográfiai viszonyokat, valamint a munkabéreket és a termelékenységet. Az egységes konszolidált társasági adóalap bevezetése Magyarország esetén hátrányt jelentene - húzta alá. Hozzátette: Magyarország a versenyképes üzleti környezet megteremtésén dolgozik, és ebben az adócsökkentés versenyképességet növelő tényező.
Cséfalvay Zoltán képviselői észrevételekre válaszolva közölte: a versenyképesség fogalmát másként kell értelmezni egy cég, illetve az ország esetében. Az utóbbit nem lehet felszámolni, ha nem versenyképes - hangoztatta. Szerinte Magyarországnak el kell mozdulnia abból a helyzetből, hogy az alacsony bérek adják a versenyképességét. Ehelyett a többlettudásra kell építeni az ország versenyképességét - húzta alá az államtitkár.
Cséfalvay: nem az alacsony bérek adják a versenyképességet
Magyarország nemzeti reformprogramja a Széll Kálmán Terv alapján a hosszú távú versenyképességhez szükséges intézkedéseket tartalmazza - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kedden, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága ülésén.
Unger Anna a Seszták-ügy milliárdjairól: Ennyi pénzt még az Államkincstár sem látott egyben
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A Fidesznek az összeomlás jutott eszébe Unger Anna Seszták-ügyben adott interjújáról
Seszták újratöltve: Nem tudnak leállni a mémgyárosok, az új adag még jobb
Mit jelent ma a vasárnapi ebéd Magyarországon?
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.
„Amikor Nemes László hívott, úgy voltam vele, hogy nem, többé nem”
Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz az Otthon Start Program kivezetése miatt
Ki akarsz mozdulni a komfortzónádból? Ne mosómedvét vegyél, hanem csinálj egy gyereket! – Az én hetem Krusovszky Dénessel
Nem a hőhullámmal kezdődik a menopauza – ezekre a korai jelekre érdemes figyelni
Nemzetközi lapszemle: Akárcsak Orbánnak, Magyar Péternek is megvan az adottsága, hogy nagy politikus legyen
Egy rossz router vágta haza a teljes amerikai légiközlekedést
Csaknem egy óráig keresték a routerrel dolgozó szakembert, mert papíron vezetik a munkanaplót.