Kövér szavai visszhangzanak Szlovákiában

"Szomszédainkat általában nem választhatjuk meg, de a mai Európában még a katonai erővel való fenyegetőzésről szóló elmélkedés is elfogadhatatlan. Különösen érvényes ez a szomszédokra, akik szövetségesek az EU-ban és a NATO-ban. Kövér Magyarország második legmagasabb alkotmányos képviselője, s egyike a kormányzó Fidesz vezetőinek. Kijelentései nemcsak az európai integráció alapvető elveitől vannak messze, de az ENSZ és a helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia elveitől is. Ezért is kellene rá reagálniuk az EU vezető képviselőinek és a Szlovák Köztársaság alkotmányos tényezőinek is. (Mikulás) Dzurinda módszere részkérdésekben ugyan eredményekhez vezet, de a magyar külpolitika radikalizálódását nem tudja megakadályozni" - állítja Juraj Marusiak politológus az újságban.

A szerző úgy véli: Kövér kijelentéseit a Fidesznek sem szabadna figyelmen kívül hagynia, ha nem akarja, hogy azokat a magyar állam hivatalos álláspontjaként kezeljék. Az ilyen politikus azonban leginkább saját országa lakosai számára veszélyes, mert a világ megkérdezheti, hogy Magyarország magára nézve kötelezőnek tartja-e a NATO- és az EU-beli szövetségesi kötelezettségeit Szlovákiával szemben, illetve a nemzetközi jog elveit.

Marusiak kommentárjában jogosnak tartja a magyar nemzet kulturális egységét, de annak a véleményének ad hangot, hogy a mai Budapest már másra törekszik.
"A kettős állampolgárság, az olyan intézmények, mint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és az alkotmány megfogalmazása, amely lehetővé teszi a külföldi magyarok választójogát, viszont előfeltételeket teremtenek a magyarok etnikai alapú egyesüléséhez, illetve a magyar állam szuverenitásának területen (határon) kívüli kiszélesítéséhez" - mutat rá a szerző.

Marusiak visszautasítja Kövér kijelentését, hogy Szlovákia a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével módosította az államhatárokat, míg a katonai erő alkalmazása lehetőségének emlegetését elfogadhatatlannak minősíti. Szerinte az ilyen retorika csak a "politikai szélsőségesekre" jellemző, s nem egy európai állam felelős vezetőjére.

"Szavak vagy fenyegetés" cím alatt közölt jegyzetében Oliver Bakos szlovák filozófus is reagál a Pravdában Kövér László interjújára. "Kövér László szavait a Szlovákia elleni katonai fellépés szükségességéről a bősi vízmű építésével kapcsolatban nagyon érdekesnek tartom. Mindenki azt gondolhatná, hogy szokatlan gondolatról van szó, de hasonló véleményt hangoztatott egy német kancellár a müncheni szerződés (1938) után. Bár a nagyhatalmak teljesítették 'teljesíthetetlen' követeléseit, támadta munkatársait, hogy ezekkel a felesleges tárgyalásokkal 'megfosztották őt a korabeli Csehszlovákia elleni háborútól', amelyet annyira kívánt" - írja a szlovák filozófus.

Úgy véli: senki sincs ma nehezebb helyzetben, mint a magyar értelmiségiek. Ők szintén tudnának úgy beszélni a békéről, mint Sully, Bentham, Rousseau, Kant, Herder vagy mások. "Ha azonban meg akarják védeni kormányuk újkori kezdeményezéseit, elszörnyedve állapítják meg, hogy úgy beszélnek, mint egészen más 'gondolkodók': mint Hitler, Henlein, Himmler" - állítja Oliver Bakos.