Amint arról a hvg.hu hétfőn beszámolt: a kerületi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) koncepciója szerint 2014-ben már nem a budapestiek, hanem a 33 tagú Fővárosi Közgyűlés választaná meg a főpolgármestert. A testületet a jövőben a 23 polgármester és 10 listán megválasztott képviselő, esetleg 10 kerületi küldött alkotná.

A rendszerváltást követően a fővárosiak egyetlenegyszer, 1990-ben nem szavazhattak közvetlenül a főpolgármester-jelöltekre. Jelentős különbség azonban a mostani változatokkal szemben, hogy a kerületi polgármesterek semmilyen szerepet nem kaptak a voksolásnál, a város első emberéről akkor a direkt listás választás alapján kialakult pártfrakciók döntöttek.

Úgy tudjuk, e két, a főváros közigazgatását érintő fontos változás a feltétele annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat több hatáskört kapjon, miközben látható: az új koncepció egyértelműen a kerületeket erősíti, és nem a Fővárost.

Noha Tarlós István – miként azt a Városháza kommunikációs igazgatója hétfőn a hvg.hu-val közölte – az új önkormányzati törvény benyújtásáig nem nyilatkozik az ügyben, nyilvánvaló, hogy a főpolgármester számára elfogadhatatlan a koncepció. A BÖSZ-t Tarlós korábban „semmire sem jó” gittegyletnek nevezte, amelyet „karriervezérelt” polgármesterek hoztak létre, és azt is kijelentette: nem lesz kinevezett főpolgármester.

Tarlós ugyancsak egyértelművé tette, hogy kizárólag a kerületek megmaradásával, ám a hatáskörök jelentős átcsoportosításával és a főváros megerősítésével operáló tervezetet hajlandó elfogadni, amely egyike a Belügyminisztérium által még a nyáron felvázolt három budapesti közigazgatási koncepciónak. (A másik a kerületek megszüntetésével, elöljárósággá minősítésével, a harmadik a belső kerületek összevonásával, és 3-4 külső kerület létrehozásával számolt.)

Németh Zoltán, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a főpolgármesterhez hasonlóan nem kívánt lapunknak nyilatkozni, mint mondta: erre nincs is felhatalmazása.

Tarlós nem szállt harcba

„Huszonhárom királyság egyéni érdekei szakítják majd szét a várost, amely így jelentéktelenné válik. Budapest lesz az ország legnagyobb faluja” – adott hangot véleményének Horváth Csaba. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője a hvg.hu-nak kifejtette: a főpolgármester közvetlen választása a garancia arra, hogy ne lehessen rá nyomást gyakorolni, ám ha az új tervezet megvalósul, a főpolgármester függőségi viszonyba kerül. „Nem beszélve arról, hogy ha a főpolgármestert a közgyűlés nevezi ki, akkor az vissza is hívhatja” – tette hozzá Horváth.

Tarlós István

hvg.hu

A szocialista politikus kifogásolta azt is, hogy Tarlós „néhány odamondogatós nyilatkozat kivételével nem szállt harcba” a fideszes kerületi polgármesterek lobbijával. „Tisztességesebbnek tartottam Tarlóst annál, hogy behódoljon a Fidesznek; azt hittem, ez lesz az a pont, amikor azt mondja: eddig, és ne tovább! Ehelyett cinikusan asszisztál Budapest szétszedéséhez.”

A szocialisták egyébként kétkamarás önkormányzatot javasoltak, ahol a kerületi polgármesterek a stratégiaalkotásban, az előkészítő munkában részt vehetnének, véleményezhetnék a vezetés döntéseit, de nem lennének tagjai a döntéseket meghozó közgyűlésnek. Sőt, a polgármesterek tanácsa a már meghozott döntéseket egyszer visszaküldhetné a testületnek; Horváth Csaba szerint ezzel a mainál átláthatóbbá válna a döntéshozatali mechanizmus.

Kicsit hisztérikusan

„A főpolgármester közvetlen választása a garancia arra, hogy valódi verseny alakul ki” – mondta lapunknak az LMP fővárosi frakcióvezetője. Kaltenbach Jenő felhívta a figyelmet arra: alkotmányos alapelv, hogy a politikai funkciót betöltő személyeket közvetlenül választják. Az ellenzéki párt frakcióvezetője szerint ugyancsak a választás közvetlenségét sérti, ha a 33 tagú közgyűlést jórészt a kerületi polgármesterek alkotják, s csak a további 10 képviselőre lehet listán szavazni, ami azt jelenti, hogy a budapestiek gyakorlatilag nem szólhatnak bele a főváros irányító testületének összeállításába.

Bánkuti András

A kerületek megerősítéséről szólva Kaltenbach Jenő a hvg.hu-nak elmondta: a szubszidiaritás elve alapján azt kell eldönteni, hogy a fővárost vagy a kerületeket tekintjük alapegységnek; szerinte egyértelmű, hogy Budapesten az alapegység a főváros. „Európában szinte mindenütt a fővárosok jelentik az önkormányzat központját, sok helyen például nincsenek is kerületek” – tette hozzá a frakcióvezető.

„A szokásos magyar politikai huzavona, alkudozás zajlik, amelynek során nem a város hatékonysága a fontos, hanem az, kinek milyen pozíciót lehet adni” – jelentette ki Kaltenbach, aki ugyancsak megemlítette, hogy a helyzet kialakulásában Tarlós Istvánnak is van felelőssége, mivel ahelyett, hogy szövetségeseket keresett volna, a főpolgármester a BÖSZ létrehozására „kicsit hisztérikusan reagált”, és belement az említett huzavonába.

Súlyosan káros

A Jobbik képviselőcsoportjának vezetője úgy látja: „egyértelműen egy Tarlós István elleni támadásról van szó, a saját oldaláról”. Losonczy Pál szerint ezt támasztja alá az is, hogy csak akkor terjesztenék ki a főváros hatásköreit, ha a főpolgármestert a közgyűlés jelölheti ki. „Súlyosan károsnak tartom a közvetlen főpolgármester-választás megszüntetését, hiszen a pártok így nem is tudnák magukat rendesen megmérettetni, belterjessé válna a városvezetés” – mondta lapunknak a frakcióvezető.

Losonczy szerint az, hogy a közgyűlést a jövőben jórészt a kerületi polgármesterek alkotnák, azt jelzi, hogy a Fidesz fél az ellenzéki pártoktól, amelyeket megpróbál kiszorítani. „Ez ugyanaz a hatalomkoncentráció, amely az Orbán-kormányra is jellemző” – mondta az ellenzéki politikus. „A közgyűlési döntéseket a kerületek lobbi ereje alapján hoznák meg, a testület munkája arról szólna, hogy a fideszes kerületek szembemennek az ellenzéki kerületekkel.”