A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) a jogszabályoknak és a vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően járt el a cukorgyárak magánosítása során - mondta kedden Csepi Lajos, az egykori szervezet volt ügyvezető igazgatója a cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. Csepi a több mint két órás ülésen kiemelte: privatizációs szempontból pozitív folyamat volt a magyar cukorgyárak 1990-ben elindított magánosítása, mert a cukoripar akkori problémájára megoldást kínált azzal, hogy a várakozás szerint az új partner pótolja a piacokat, az elmaradt állami fejlesztési forrásokat, és ápolja termelőkkel lévő kapcsolatot.
Azt is hangsúlyozta, hogy az 1990 tavaszán létrejött ÁVÜ az első időszakban nem tudta meghatározni a magánosítást, "mentette, ami menthető": a vállalati tanácsok már a vagyonügynökség létrejötte előtt előkészítették a szerződéseket, azokat tette az igazgatótanács (it) elé.
Úgy fogalmazott: a 90-es évek elején "nem voltak normálisak a viszonyok", a szocialista vállalatvezetők mindent megtettek azért, hogy megőrizhessék pozícióikat a magánosított cégekben, az élelmiszeripar jelentős része csődhelyzetben volt, az állam pedig a munkahelyek megtartása érdekében kötött kompromisszumokat vagy tanúsított megalkuvást.
