Jóllehet, még nem módosították a Munka törvénykönyvét, a BKV igazgatósága a törvény várható változására, illetve „az ország, különösen a központi és fővárosi költségvetés nehéz gazdasági helyzetére” hivatkozva utasította a vezérigazgatót, hogy a hónap végéig módosítsa a cég kollektív szerződését, illetve mondja fel azt, amennyiben nem sikerül megállapodnia a szakszervezetekkel.

A lapunk birtokába került dokumentum szerint az igazgatóság arra is utasította a BKV vezérét, hogy december 15-éig vizsgálja felül a BKV teljes munkaszervezetét, létszámát és készítsen létszámcsökkentési javaslatot. Az összesen tíz pontból álló utasítás – amelyet információnk szerint Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója terjesztett az BKV igazgatósága elé – között szerepel továbbá, hogy a BKV vezére vizsgálja felül, miként lehetne spórolni a munkafolyamatokon, a cég üdülőin, munkásszállóin, sportlétesítményein, illetve miként lehetne hasznosítani a társaság ingatlanvagyonát.

Keményebben behajtják a bírságokat is

Úgy tűnik, Vitézy Dávid a pótdíjakból is több bevételt remél, legalábbis erre utal, hogy az igazgatóság arra is utasította a BKV vezérét, vizsgálja felül „a pótdíjak kezelésének teljes folyamatát, a bírósági útra terelés és a végrehajtás folyamatának megfelelőségét és sikerességét, tegyen intézkedési javaslatokat a behajtási hatékonyság javítására vonatkozóan”.

Egyelőre nem tudni, hogyan tákolják össze a BKV 2012-es költségvetését, 38 milliárd forint sorsa bizonytalan

MTI / Máthé Zoltán

A néhány éve még Kocsis István igazgatósága alatt megkötött kollektív szerződést – vagy annak akár egyetlen pontját, juttatástípusát – egyébként eddig is bármikor felmondhatta volna a BKV. Csakhogy eddig egy ilyen felmondás sztrájkkal fenyegetett, ez a veszély azonban a sztrájktörvény módosítása miatt lényegében megszűnt.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetét a múlt hét végén nyújtotta be a nemzetgazdasági tárca a parlamentnek. Az új Mt. szerint a munkáltató egyoldalúan is határozhat a béremelésekről, juttatásokról, jutalmazási rendszerről és számos egyéb, eddig többnyire kollektív szerződésekben rögzített munkafeltételről, illetve döntését egyoldalúan vissza is vonhatja.

A BKV-nak létszükséglet a spórolás, a cég finanszírozása jelenleg három lábon áll. Az állam 32,2 milliárd forintos normatív támogatásán túl a központi költségvetés idén 16,2 milliárd forintnyi árkiegészítéssel járul hozzá a vállalat működéséhez, további 19 milliárdot extra támogatásként kapott a BKV. Jegy- és bérleteladásokból idén mintegy 50,1 milliárdos bevételhez jut a cég, a főváros pedig 11 milliárd forintot ad az amortizációpótlásra. A bankok felé hetvenöt milliárdos hitelállománya van a cégnek, a folyó fizetési probléma huszonöt-harminc milliárdos, és létezik hatszáz-nyolcszáz milliárd forint, amely az amortizáció-pótlás hiányából, elmaradásából származik.

Még nem látni, miből lesz pénz jövőre

A BKV gyakorlatilag csődben van. Idén még egy ötmilliárdos állami garancia kellene egy hitel-újrafinanszírozáshoz, ezen felül pedig további 6 milliárd forint hiányzik a működéshez. Tarlós István két hete arról beszélt, hogy ha egy lejáró hitelt nem tudnak még októberben megújítani, "novemberben remízben maradhatnak a villamosok". Ugyan erről még nincs megállapodás, de a BKV vezetése abban bízik, hogy lesz.

A kérdés nem is az idei, hanem a következő év finanszírozása - nem véletlen, hogy a megszorítások is a jövő évi finanszírozást "támogatnák". Ahogy az egyik forrás fogalmazott, a 2012-es év a finanszírozás szempontjából „sejtelmesebb”, miután az állami költségvetés tervezetében szereplő 32 milliárd forinton felül még 38 milliárd forint kellene a budapesti tömegközlekedés fenntartásához. Ennek a fedezete azonban egyelőre nem látszik.

Ezúttal az nem lehet megoldás, hogy az állam majd kisegíti a vállalatot. Úgy tudjuk, a megszorításokat azután szorgalmazta a BKK vezére, hogy Brüsszelben világossá tették: repülhetnek a villamos projektekre és a metróra szánt uniós források, ha továbbra is állami injekcióval segítenek a bajba került BKV-n.

Szakszervezeti források eközben azt állítják, a 10 pontos megszorítással is csak elenyésző megtakarítást érhet el a cég, s úgy tudjuk, a végső megoldást a BKK-nál sem tudják még pontosan. Egyes források szerint éppen az uniós nyomás szülte meg a közlekedési adó ötletét, amiből egyes becslések szerint 80 milliárd forint pluszbevételre tehetnek szert, de ez az összeg jelentősen függ attól, hogyan teljesítenek a vállalkozások, az iparűzési adó mintájára ugyanis a cégek fizetnék ezt az új adót.