szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyarországon évente 16 ezer ember hal meg a légszennyezettség káros hatásai miatt, és ha marad a mostani tendencia, a legjobb esetben is csak stagnálás várható a szmogfronton. A Levegő Munkacsoport igazgatóját kérdeztük, mennyire kritikus a helyzet.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szmogriadó riasztási fokozatát rendelte el Budapesten pénteken reggel 6 órától Tarlós István, miután a kisméretű szálló por egy napra számított átlagértéke november 2-án a főváros három, november 3-án pedig négy mérőpontján elérte és meghaladta a riasztási küszöbértéket. (A szmogriadóval kapcsolatos kisokosunk itt érhető el.) Később ugyan kiderült, jogi értelemben elhamarkodott volt a risztási fokozat életbe léptetése, és szombaton javult a levegő minősége, mégis az utóbbi napok bizonyították, a nagyvárosi élet a levegővétel szempontjából is veszélyes üzemnek számít.

„Ez a levegő tényleg nagyon veszélyes, szmogriadóra pedig februárig akármikor számíthatunk, hiszen még most is problémát okoz a szennyezett levegő, amikor az iskolákban és az óvodákban őszi szünet van, és kisebb a forgalom" – mondta a hvg.hu-nak Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója.

A szakember szerint ha nem vezetünk be drasztikus változtatásokat, a legjobb esetben is csak stagnálás várható. Azt mondja, az emberi tényezők mellett az olyan klímaváltozás által előidézett szélsőségek, mint a decemberi „nyár”, vagy a júliusi október is beleszólhatnak a szmoghelyzet alakulásába.

Télen az ózontól nem kell tartanunk
©

Határ az Északi-sark

A szmognak két típusa van: a nyári, Los Angeles-i szmog, illetve az őszi-téli, londoni típusú, klasszikus füstköd, amit most is érzékelhetünk. Előbbi leginkább a gépjárműhasználatból ered: a forró nyári napokon felszabaduló nitrogén-oxid ugyanis a napsugár hatására rendkívül reakcióképes ózonná alakul, az apró szállópor pedig sejtjeinkbe beépülve szinte azonnal roncsolja a szöveteket.

Télen az ózontól nem kell félnünk, ilyenkor inkább a földrajzi elhelyezkedés súlyosbítja a fele-fele arányban a fűtésből, illetve a gépjárműhasználatból származó szennyezettséget. A Kárpát-medence fölött ugyanis sokszor egy meleg légréteg húzódik, alatta pedig megül a hideg, és a levegő jobban telítődik a szennyezettséggel – magyarázta lapunknak Horváth.

Drasztikus esetben a klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés következtében kialakult szélsőséges időjárási viszonyok miatt azonban az is előfordulhat, hogy a téli időszakban is a nyári, ózondús levegő okozta szmoggal kell majd megküzdenünk.

Szmogtörténelem
Kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalomban már törvényt alkottak arról, hogy nem szabad szennyezni a levegőt, az 1300-as években, Londonban pedig intézkedéseket vezettek be a lakossági széntüzelés korlátozására.

Magyarország egyébként a legdélebbi olyan ország, ahonnan a kibocsátott légszennyeződés az Északi-sarkig is eljut, ott pedig a jégrétegre rakódva csökkenti a jég fényvisszaverő képességét, melynek következtében gyorsabban olvad a jég. A Levegő Munkacsoport szerint Grönland például ötven év alatt teljesen jégmentessé válhat. Ezt a jóslatot, persze, nehéz lesz számon kérni rajtuk.

Évente 16 ezer halálos áldozat

A szmog nemcsak a környezetünkre veszélyes: a szabad szemmel nem látható koromrészecskék akadály nélkül áthatolnak a sejthártyákon, ahol többek között károsítják a sejtek genetikai állományát. Ilyenkor a környzetvédő szerint akkor járunk jobban, ha a sejt elpusztul, ellenkező esetben ugyanis rákos folyamat indulhat el a szervezetünkben. A szállópor ugyanakkor nemcsak a tüdőben, hanem az agyban is komoly problémákat okozhat.

Európában Budapest az egyik legrosszabb levegőjű főváros, egy kutatás szerint csak Bukarestben halnak meg többen évente a levegő szennyezettségére visszavezethető betegségekben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Magyarországon évente 16 ezer, Budapesten pedig kétezer ember hal meg a légszennyezettség káros hatásai miatt. A Levegő Munkacsoport igazgatója szerint ez a 16 ezer ember összesen kétmillió órát tölt el betegen, ennek pedig szociális következményei is vannak, hiszen a családból és munkaerőpiacról is kiesnek.

A legveszélyeztetettebb a legfiatalabb és a legidősebb korosztály, illetve a keringési, szív- és érrendszeri megbetegedésektől szenvedők, utóbbiak körében a szmogos napokon 15-20 százalékkal ugrik meg a halálozások száma. A felnőtt, egészséges lakosság körében legtöbbször fejfájás, szemirritáció, illetve nehéz légzés jelentkezhet.

Tanácsok szmogriadóban

A Levegő Munkacsoport szerint a mindennapokban úgy csökkenthetjük a szmog kialakulását, ha letesszük az autót, gázzal fűtünk - az ugyanis nagyságrendekkel kevesebb szállóport generál, mint az egyéb fűtési módok -, de az is sokat segíthet, ha egy fél fokkal lejjebb csavarjuk a termosztátot.

A gázzal spórolhatunk
©

Horváth szerint ilyenkor csak dél körül szabad szellőztetni, mert a hideg miatt reggel és este lejjebb kerül a szennyezett levegő, de ha nincs szél, akkor a napközbeni felmelegedésnek sincs jelentős tisztító hatása. Szintén javasolt a pormentesítés - de nem porszívóval, az ugyanis csak felkavarja a port -, a növények letörlése, és a fokozott folyadékbevitel. Szintén fontos, hogy ilyenkor a gyerekeket nem ajánlott a szabadba vinni.

Az emberi élet a tét

Hosszú távon azonban csak kormányzati akarattal lehet javítani az értékeken – véli Horváth, aki szerint a következőkkel lehetne 5-6 év alatt komolyabb változást elérni: a szmogriadó-rendelet szigorítása (szerinte a jelenlegi korlátozás nem sokat ér), a dugódíj bevezetése, a nehéz tehergépjárművek kilométer-arányos útdíjának bevezetése, a tüzelőberendezések szűrőkkel történő korszerűsítése, illetve az energiatakarékosság.

Horváth szerint a gázár helyett az épületszigeteléseket kéne támogatni, előbbi ugyanis csak fokozza a szmoghelyzetet, és nem ösztönöz energiatakarékosságra. „A torz, szociális alapú árképzés káros támogatás” – magyarázta a szakember, aki szerint a változtatások bevezetésével kevesebb ember halna meg, az „emberi életnél pedig nincs értékesebb”.

Bár konkrét lépések még nem történtek, a kormány már felvázolt egy PM10 elnevezésű intézkedési tervet, amely a Levegő Munkacsoport elképzeléseihez hasonló elemeket tartalmaz, de ezt a civilek szerint már két évvel korábban meg kellett volna lépni.

A szmogriadóval foglalkozó egyéb anyagainkat itt olvashatják el.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
42 napos fogság után szabadult ki egy belga fiú

42 napos fogság után szabadult ki egy belga fiú

Annyira ki voltak éhezve a britek az IKEA-ra, hogy órákig képesek voltak sorban állni a bejutásért

Annyira ki voltak éhezve a britek az IKEA-ra, hogy órákig képesek voltak sorban állni a bejutásért

Ausztrál professzor a Handelsblattnak: "A demagógok, mint Orbán, pávaként fújják fel magukat"

Ausztrál professzor a Handelsblattnak: "A demagógok, mint Orbán, pávaként fújják fel magukat"