Hasonló képet mutatott péntek délelőtt a parlamenti patkó, mint hajnalban: a választójogi törvény reggel nyolc órakor kezdődő vitáján is csak lézengtek a kormánypárti képviselők, igaz, az ellenzék padsorai is meglehetősen foghíjasak voltak.

Az új választójogi törvény létjogosultságáról a fideszes felszólalók véleménye megegyezik: a kisebb parlament miatt kellett megalkotni, nem csorbítja a demokráciát és a megválasztott kormánynak stabil hatalmat ad. Mint Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka a kormányzati stabilitás megteremtése mint érték, valamint az arányosság közötti viszonyról mondta: az arányosság szempontja csak addig érvényesíthető, amíg a kormányzati stabilitást nem veszélyezteti. Hasonlóan fogalmazott a kormány részéről Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára. Szerinte azon túl, hogy a képviselők létszámának csökkentése indokolja az új választójogi törvényt, egy ilyen európai gazdasági helyzetben „csak cselekvőképes, stabil kormány lehet sikeres”.

A kormány álláspontja szerint egyébként a területi lista, az eredményességi és érvényességi küszöb megszűnésével egyszerűsödik a választási rendszer. Sőt, azzal, hogy egyfordulós lesz a voksolás, a választók tudni fogják, hogy a pártok milyen szövetséget kötnek, hiszen most ez csak a két forduló között derül ki, ami Kósa Lajos fideszes vezérszónok szerint egyenesen "a demokráciába vetett hitet gyöngíti", mert például 1994-ben az SZDSZ is arról beszélt, hogy nem lép koalícióra a szocialistákkal, aztán mégis megtette. (A Fidesz képviselője azt nem említette, hogy pártja ugyanezt állította 2002-ben a kisgazdákkal kapcsolatban, akikkel végül koalícióra léptek.)

Az ellenzék szerint a Fidesz a maga szája ízének megfelelően írta újra a választások szabályait

AP

Kósa és a spanyol foci

Nem a választókon múlik, hanem a politikai teljesítményen, hogy ki nyer – mondta felszólalásában Kósa Lajos, aki az új választójogi törvény egyik előterjesztője. Kósa a helyzetet megvilágítandó azzal a hasonlattal élt, hogy a spanyol labdarúgó bajnokságban sokáig vitáztak arról, a győzelemért két vagy három pont járjon, aztán kiderült, mindegy, milyen a rendszer, mert akkor is a Barcelona vagy a Madrid nyer. Nem a körzetbeosztáson, hanem a pártok teljesítményén múlik, hogy ki nyer – tette hozzá.

Kósa Lajos tagadta, hogy gerrymandering szóba jönne a törvénytervezetnél. (A garrymandering választókerület-manipulációt jelent, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek kedvez – a szerk.) Szerinte a tények ezt nem támasztják alá, ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal- vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van. Ugyanakkor Magyarországon csak "négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal- vagy a jobboldal nyer". Ilyen a budapesti XII. kerület és a II. kerület, ahol a jobboldal győzött akkor is, amikor lavinaszerű volt az MSZP győzelme, és ilyen a XIII. kerület két egyéni körzete, ahol akkor is a baloldal nyert, amikor a jobboldal mindent vitt. „Lehet azt mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez igaz is, de ha a szentnek nincs keze, akkor nem tud maga felé hajlani” – jellemezte a helyzetet talányosan.

Az ajánlószelvények rendszeréről Kósa Lajos azt mondta: a cédulák gyűjtésében az első két hétben még érdemben lehet a választópolgárokkal kapcsolatot tartani, az ezt követő időszak viszont már a "választási visszaélések ideje". "Itt jönnek elő a vett ajánlószelvények", a "gulyáságyú a falusoron a HM raktárából előszedett készletek rovására", "megy a kínai pólóosztás és minden az égegyadta világon" – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy ebben mindenki részes, ez nem egyetlen pártra jellemző.

Túry Gergely

Leszalámizott ellenzék?

Fércmunka, csalás, elfogadhatatlan – ilyen jelzőkkel illeték a tervezetet az ellenzéki pártok. Lamperth Mónika, az MSZP egyik vezérszónoka szerint a Fidesz célja, hogy a hatalmat mindenáron megtartsa. Felidézte Áder János néhány évvel ezelőtti beszédét, amikor arról értekezett, hogy csak annak legyen szavazati joga, akinek van magyarországi lakóhelye – ehhez képest most ennek hiányában is választhatnak majd a határon túli magyarok, mert „a politikai haszonlesés ezt diktálta”.

Molnár Zsolt, az MSZP másik szónoka azt javasolta, hogy a Fidesz vonja vissza a tervezetet, és alkossanak együtt egy újat. Szerinte ugyanis nevetséges, hogy a győztest kompenzálják (a fölényesen győző képviselőjelöltek után is kapnak töredékszavazatokat a parlamenti küszöböt megugró pártok – a szerk.). „Olyan, mintha a bankigazgató kapna szociális segélyt” – tette hozzá. Ráadásul a szocialisták szerint a Fidesz „újra bevezeti a cenzust”, ami elfogadhatatlan.

A csillagot az égről

A jobbikos Dúró Dóra szerint már a törvénytervezet megírása is „csalás volt”, ráadásul Kósa Lajos expozéjában a „csillagos eget is lehazudta az égről”. Szerinte nevetséges, hogy egy párt határozza meg a választási kerületek határait; ez olyan, mintha a foci szabályait egy csapat írná meg, de magának kisebb kaput rajzolna. A kerületek értelmetlen felosztására példaként hozta fel, hogy egy Heves megyei település olyan kerülethez tartozik, ahova onnan út sem vezet.

Dúró felszólalásában megvédte az LMP-t (amelyik a leghangosabban tiltakozik régóta a kopogtatócédulák rendszere ellen), szerinte ugyanis igazságtalanok az ajánlószelvényekre vonatkozó szabályok. „Nem érdekünk, hogy az LMP el tudjon indulni, ráadásul a Jobbiknak nem jelent nehézséget a magasabb számú kopogtatócédulák megszerzése, de az LMP számára igen. Ez igazságtalan” – tette hozzá. Dúró egyébként hosszan idézte „K. Gábor” (Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója – a szerk.) elhíresült beszédét, miszerint Pécsett név szerint ismerik, hogy ki „a komcsi, és ki nem szavaz a Fideszre”.

Az LMP szerint a törvénytervezettel Magyarország kiírja magát az európai demokráciából. Karácsony Gergely szerint csak a Fidesznek kedvez az új szabályozás. A képviselő pártja minimum azt szeretné, hogy egy független testület írja újra a választókörzetek határait.