A magyar médiatörvény túlnyomó részt nincs összhangban a kormány által hivatkozott európai normákkal és az európai országok gyakorlatával – állapította meg a Közép-Európai Egyetemen működő Média- és Kommunikációkutató Központ legfrissebb tanulmánya. Ennek elkészítésében részt vettek azoknak az országoknak a médiapolitikai szakértői is, amelyek médiaszabályozására a kormány hivatkozott.

„A magyar médiatörvény hatásköre az összes médiumra kiterjed, a Médiahatóság pedig az összes médium felett gyakorolja a hatalmát, ez pedig nincs összhangban azokkal a külföldi normákkal, amelyekkel a kormány példálózott. Néhány példa jogilag megállja a helyét, de külföldön például sokkal szűkebb a szabályozási hatáskör” – fogalmazott az ATV-nek Amy Brouillette, a Média- és Kommunikációkutató Központ kutatásvezetője.

Túry Gergely

Szakértők szerint a szabályozás egyik legaggasztóbb eleme a hatalomkoncentráció, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tagjai ugyanis lényegében a Fidesz delegáltjai. „Az Alkotmánybíróság nagyon világosan megfogalmazta 1992-ben, hogy semmilyen társadalmi csoportnak nem lehet meghatározó befolyása sem a média felügyeletére. Ez a szabályozás nyilvánvalóan kizárólagos befolyást tesz lehetővé a jelenlegi kormánypártok számára” – nyilatkozta az ATV-nek Molnár Péter jogász, a Média- és Kommunikációkutató Központ szólásszabadság-szakértője, a Fidesz alapító tagja, volt fideszes (1993-ig), majd SZDSZ-es országgyűlési képviselő (1994-től).

Az Alkotmánybíróság december 19-ei döntése értelmében számos ponton változtatni kell a médiatörvényen, a médiahatóság vezetőjének és a Médiatanács tagjainak megválasztását azonban nem találta aggályosnak a testület. A Média- és Kommunikációkutató Központ tanulmányában nem tett javaslatokat a kormány számára, de bízik benne, hogy a jogalkotók figyelembe veszik a leírtakat a törvény módosításakor.