Az Európai Bizottság szerdán tárgyalt arról, hogy január 17-én kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben több olyan jogszabály miatt, amelyeket az elmúlt fél évben fogadtak el. A bizottság szerint a decemberben elfogadott jegybanktörvény mellett a bírák idő előtti nyugdíjazása és az adatvédelmi biztos intézményének átalakítása is ellentétes lehet az uniós joggal.

A törvényekkel kapcsolatos aggályairól decemberben levelet írt Orbán Viktornak és a kormánynak José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding igazságügyi biztos, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök – emlékeztetnek az Origo cikkében.

A magyar kormányoldalon a bizottsági döntést az Origo forrása szerint sokan nem úgy értelmezik, hogy már a jövő héten kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Egy névtelenséget kérő vezető politikus úgy vélte: jövő kedden a bizottság csak arról dönt, hogy egy-egy ügyet milyen szinten kezeljen, melyik ügyben milyen súlyosnak tekintendő a probléma. Egy kormányzati forrás szerint Budapesten arra számítanak, hogy először csak beosztják az ügyeket súlyosság és kommunikációs érték szempontjából, illetve meghatározzák, melyik kezelhető technikai szinten, és melyik esetben jöhet szóba egyáltalán kötelességszegési eljárás.

Az Origónak több, egymástól függetlenül nyilatkozó kormányzati forrás is azt mondta, hogy a hivatalos jogi állásfoglalás megérkezéséig nem is keresik a kapcsolatot a brüsszeli bizottsággal. Mivel az állásfoglalást amúgy is csak a kötelezettségszegési eljárás részeként küldheti el a bizottság a magyar kormánynak, nem lehet megakadályozni a folyamat elindítását, sőt, meg kell várni bármilyen cselekvés előtt – tették hozzá.