„Hiába bombázták kérdéseikkel Navracsicsot a képviselőink, Tibor minisztériuma eddig elzárkózott a vitától. Pedig a parlamenti frakcióban ülő polgármesterek nagy többsége elégedetlen azzal a járási beosztással, amit a közigazgatási és igazságügyi tárca kitett a honlapjára” – mondta a hvg.hu-nak az egyik dunántúli város parlamenti mandátummal bíró polgármestere, miért okoztak feszültségeket a Fideszben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) reformtervei. Lázár János a két kormánypárt egri frakcióülését követő sajtótájékoztatóján azt mondta, nagy vita volt a frakciók ügyében, a képviselők elégedetlenek, ezért újabb egyeztetési körre lesz szükség a kormánnyal.

A KIM január elején mutatta be a legkisebb közigazgatási egységek kialakítására vonatkozó terveit. A tárca javaslata alapján 2013. január 1-től az egyes állami és önkormányzati szolgáltatásokat 168 vidéki és 7 fővárosi körzetben biztosítja majd kormány. A kormany.hu-n közzétett beosztást január végéig lehetett véleményezni, ám a kabinet által megadott idő nem volt elég a fideszes és KDNP-s képviselőknek, akik Egerben a körzethatárok átszabását és több esetben a tervezett járási központok áthelyezését követelték. Az Origo információi szerint nemcsak vidéken, hanem Budapesten is feszültségeket okozott a határok meghúzása: a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán a fővárosi kormánymegbízottat, Pesti Imrét bírálta, amiért nem kérte ki előzetesen a polgármesterek véleményét.

Navracsics Tibor - kihátrált mögüle a frakciói?

Túry Gergely

A vita látszólag a határokról és a székhelyek kiválasztásáról szól, ami a közlekedés vagy a jövőbeni fejlesztési pénzek, hivatali munkahelyek szempontjából fontos ugyan, de a kormánypárti képviselőket, polgármesterek leginkább az aggasztja, hogy a kormány másfél év alatt nem tette világossá, mit akar a járásokkal. Az önkormányzatok attól félnek, hogy az iskolák államosítása után a hivatalaikból a maradék feladatokat (így az anyakönyvi ügyintézést, építési engedélyezést) is elvonja a kormány. Ráadásul néhány évvel ezelőtt az akkor még ellenzékben lévő Fidesz "falurombolásnak" nevezte az MSZP-SZDSZ-kormány közigazgatási reformját, amely egyébként nem tartalmazta a járások feltámasztását.

A kabinet tavaszi törvényalkotási programja szerint a KIM februárban terjesztené be a parlament elé a járások feladatait és jogkörét megszabó törvényjavaslatot, a határokat viszont elég június 30-ig megszabni. A döntés azért is csúszhat, mert nemcsak a kormánypárti frakciókban, de a kormányon belül is éles viták folynak még a javaslatról.

Olvadó biztosíték

A nyomást látva Navracsics Tibor még a tárca eddigi legfontosabb alapelvét is kész feladni. Korábban ugyanis leszögezte, hogy a 175-ös szám kőbe van vésve, ha a képviselők, polgármesterek új körzetet követelnek, vegyék figyelembe, hogy ez egy másik járás megszűnését eredményezheti. Február 15-én viszont az mno.hu-nak azt mondta, a járások száma csak a társadalmi egyeztetés első szakaszában volt fix, mert tartott tőle, hogy már az elején „szétrobban a vita”.

Az év elején bemutatott javaslat miatt nemcsak a kormánypárti frakciók berzenkednek. A társadalmi vita rengeteg javaslatot eredményezett. Két héttel ezelőtt Csonka Ernő, a minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek azt mondta, a januári egyeztetés alatt 775 kezdeményezés futott be a KIM-hez: ezekben 400 település jelezte, hogy más járásba akar kerülni, a kérések harmada pedig arra vonatkozott, hogy tegyék máshova a központot.

kormany.hu

Abszurd határok

A január elején nyilvánosságra hozott járási beosztás több torz megoldást tartalmaz. A Tolna megyei Harc település úgy került a szekszárdi helyett a tolnai járásba, hogy az előbbi várostól pár kilométerre található, ráadásul az ügyeiket intéző lakosok csakis szekszárdi átszállással tudnának eljutni a járási székhelyre. Hasonló nehézségeik lennének a sióagárdi, a kölesdi és a medinai lakosoknak is. Miközben a falvak polgármesterei a KIM-nél tiltakoztak, Tolna vezetője, a fideszes Sümegi Zoltán azért lobbizott, hogy maradjon a januárban bemutatott beosztás: az MTI-nek azt nyilatkozta, a probléma megoldására majd közvetlen buszjáratokat indítanak. „A harciak többsége Szekszárdon dolgozik, munka után ott intézik a hivatali ügyeiket. Nem értem, miért kellene ehhez átmenniük Tolnára” – magyarázta Siposné Csajbók Gabriella, a falu független polgármestere, miért tartja elhibázottnak a megye tervezett járási felosztását.

A Balaton melletti Papkeszi és Balatonfűzfő is tiltakozik, amiért az előbbit Várpalotához, az utóbbit Veszprémhez sorolták, pedig a két település most közös körjegyzőséget üzemeltet. Papkeszi független polgármestere szerint a megyében több ilyen páros van, melyeket a KIM tervei szerint elszakítanának egymástól. „Veszprém 14, Várpalota 20 kilométerre van tőlünk, ráadásul a lakosok egy jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik, most is ott intézi ügyes-bajos dolgait” – mondta a hvg.hu-nak Ráczkevei Lajos. A fideszes vezetésű Balatonfűzfő egyébként járásközpont szeretne lenni. (A közigazgatási tárca vezetője nem vádolható politikai elfogultsággal: a most Veszprémtől „elcsatolt” Papkeszi a Navracsics Tibor elnyerte parlamenti választókerülethez tartozik, a településen a miniszter közel háromszor több szavazatot kapott, mint MSZP-s vetélytársa.)

kormany.hu

Menekülés a "csóró" körzetekből

Veresegyháza független polgármestere, a települést 47 éve vezető független Pásztor Béla a HVG-ben február 11-én megjelent interjújában azt mondta, nem érti, miért nem alakíthatnak a szomszédos falvakkal önálló járást, és miért csatolták őket Gödöllőhöz. A város polgármestere, Gémesi György szintén bírálta a tervet, hiszen így egy 178 ezer lakosú járás alakulna ki, miközben a szintén Pest megyei szobi körzethez csak 12 ezren tartoznának. Bár a KIM többször jelezte, hogy a 40-50 ezer fős járásokat tartja ideálisnak, a lélekszámban másutt is hatalmas eltérések vannak: a bélapátfalvai körzet a 10 ezret sem éri el.

Van olyan kistérség, amelynek az összes települése tiltakozik az új beosztás ellen. Tittmann János, Dorog MSZP-s polgármestere a hvg.hu-nak azt mondta, náluk a 15 település képviselőtestületei egyhangúan kérték a KIM-et, engedjék meg, hogy önálló járást hozzanak létre a jelenlegi társulás keretei között, ne kelljen Esztergomhoz csatlakozniuk. Igaz, Dorog és a megyeszékhely egymás tőszomszédságában van, ráadásul a megye északkeleti sarkában találhatók, s mivel a kormányrendelet tiltja a megyehatárok átlépését, nehéz lenne külön járásba osztani őket.

„A beosztással elégedetlen falvak, kisebb várások rendszerint gazdasági okok miatt akarnak átigazolni, inkább a gazdagabb székhelyet választanák” – mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. Példaként a Jászságot említik: míg az északi kerületnek – az ott lévő Electroluxnak és Samsungnak köszönhetően – nagyon jól megy, a Jászapáti központú déliben nagy a munkanélküliség. Ezért több település is jelezte, inkább Jászberényhez szeretne tartozni.

A KIM sajtóosztályán a hvg.hu-nak azt közölték a panaszokat a tavaly kinevezett kormányhivatalnokok gyűjtik, bár a társadalmi egyeztetés január végén lezárult, arra egyelőre nem tudnak választ adni, hány kérést fogadott be a tárca, mert az adatok kiértékelése még tart. (Az 1984-ben megszüntetett járási rendszer működéséről, és arról, mit veszítenek megyeszékhelyek a most tervezett átalakításon, itt olvashat részletesebben.)

Vakrepülés a térkép felett

A fideszes képviselők azért is tiltakoznak a KIM tervei ellen, mert a parlamenti frakcióban az a hír terjedt az egri tanácskozáson, hogy a minisztérium kiszervezte egy céghez a járási felosztás kialakítását. A hvg.hu kérdéseire küldött válaszlevelében a közigazgatási tárca azt írta, a járási koncepció kidolgozását a Hétfa Elemző Központ Kft. végezte el 23,6 millió forintért.

A Hétfa honlapján elérhető tanulmány szerint a KIM vezetőinek felkérésére készítették a vizsgálatot 2011 márciusa és szeptembere között. A Hétfa szociológus, közgazdász, geográfus kutatói a tanulmányban többször jelezték, úgy kellett a modelleket felvázolniuk, hogy fogalmuk sem volt, mit akar a kormány a járásokkal kezdeni: nem tudták, milyen feladataik lesznek és mennyi pénzből fognak működni.

Ugyanakkor közvélemény-kutatásukra hivatkozva arra is figyelmeztették a tárcát, hogy a lakosság nem hajlandó 20 kilométernél többet utazni az ügyei intézéséért. Ezért, ha a kormány azt szeretné, hogy valóban magukénak érezzék a járásokat, ha ügyfélbarát bürokráciát akar, akkor ez több iroda felállítását igényli, ami sok pénzbe kerül.

„Adatbázist készítettünk arról, hogy a hazai igazgatásnak milyen egységei vannak, és azok hol találhatók, mekkora az egyes hivatalok vonzáskörzete és  mennyire fedik egymást. Ilyen felmérés korábban nem volt” – mondta a hvg.hu-nak Csite András. A Hétfa kutatási igazgatója szerint nem ők készítették a minisztérium honlapjára kikerült beosztást, az elemző intézet négy változatot készített – 104-es, 160-as, 221-es és 342-es felosztást ajánlva –, a minisztérium pedig a kutatásaikat felhasználva saját maga alakította ki a 168 járásból álló rendszert. A Hétfa és a KIM térképeit összehasonlítva látható, hogy a tárcánál átrajzolták az elemzők beosztását, ráadásul a kutatóintézet Budapest körzetesítésével egyáltalán nem foglalkozott.

Így rajzolták újra Magyarország belső határait

KIM

Ki fizeti a révészt?

Ha a minisztérium valóban polgárbarát igazgatást akar, akkor legalább 250 központot kellene kijelölnie, különben a járások túl nagyok lesznek, a lakosok pedig túl sokat kellene, hogy utazzanak – szögezi le a Hétfa tanulmánya. Egy kormányzati forrás szerint ilyen sok járás 100 milliárdos összegbe kerülne, hiszen ha a kabinet ragaszkodik az egyablakos ügyintézéshez, akkor több, most még a nagyvárosokban lévő irodát (földhivatalt, munkaügyi központot, okmányirodát) kellene kitelepíteni.

A közigazgatási tárca január elején viszont a Magyar Nemzet internetes oldalával azt közölte, az átalakításra csak 15-20 milliárd forint van. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás szerint a pénzhiány szerepet játszott abban, hogy végül 168 vidéki járást rajzoltak meg a minisztériumban. Szerinte ha a kormány úgy dönt, hogy a járási hivatalokba vonja kisebb ügyek intézését is – így az anyakönyvezést, a házasságkötéseket, a szociális ügyek kezelését –, akkor az rengeteg kellemetlenséget okoz majd az utazni kényszerülő polgároknak, akik eddig helyben intézték ezeket az ügyeket (a KIM 2010-es adatai alapján a helyi jegyzők, hivatalnokok 11 millió ügyet intéztek). Csite András, a Hétfa igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, nemcsak pénzügyi gondokat okozna 250 járás kialakítása: a közgazdász szerint Magyarországon legfeljebb 100-150 olyan város van, amelynek van vonzáskörzete és tömegközlekedési szempontból is alkalmas a járásközpont szerepére. Ugyanakkor Csite szerint abban már minden kutató és döntéshozó egyetért, hogy az 1990-ben kialakított 3200 önkormányzati hivatalt nem érdemes, ésszerűtlen fenntartani.

A KIM-et kritizáló polgármestereket nemcsak a körzethatárok kialakítása zavarja, attól jobban tartanak, hogy az iskolák és az egészségügyi intézmények államosítása mellett a hivatali funkcióikat is elvonják tőlük és a forrásokkal együtt a járási kormányhivatalokhoz telepítik – teljesen kiüresítve ezzel az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszert. A hvg.hu által megkeresett polgármesterek szerint ezzel értelmét veszítenék a 2004 után létrejött – jelentős pályázati pénzekből kialakított – önkéntes társulások, kistérségek is.

Egyszer „falurombolás”, máskor Jó Állam

Az 1990 őszén létrehozott, szétaprózott önkormányzati rendszer kezdetektől fogva átalakításra szorult, amihez az aktuális kormányzatok többször is nekiláttak, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az önkormányzati hadállásokkal rendelkező ellenzék a reformtörekvéseket sohasem támogatta. Legutóbb, 2004-ben az MSZP-SZDSZ-kormány próbálkozott a helyi igazgatás központosításával, de mivel az önkormányzati törvény kétharmados, a Fidesz pedig ellenzékből nem támogatta az ötletet, csak önkéntes társulásokat hozhattak létre az önkormányzatok – a kormány legfeljebb különféle támogatásokkal és kényszerekkel ösztönözhette a településeket, hogy álljanak össze, érdemi megtakarítást nem hozott az államnak a reform. A Fidesz 8 évvel ezelőtt nemcsak a parlamentben bírálta a kormány elképzeléseit, hanem kampányt épített rá: a párt képviselői sajtótájékoztatóikon azt mondták, a kormány „falurombolást” készít elő.

Navracsics Lázár Jánossal beszélget a parlamentben - beindult a vidéki lobbi

Túry Gergely

A legfontosabb frontvonal most nem az ellenzék, illetve a parlamenten kívül a településeken is egyeduralkodó kormánypártok között húzódik, hanem a Fideszen belül. A fideszes politikusok leginkább azért bírálják a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a határokat tartalmazó terv kidolgozásába sem vonták be őket. A kormány szeptember 1-jén – a Jó Állam nevet viselő program keretében – rendeletben határozta meg a határok kialakításának alapelveit, ám a hvg.hu által megkeresett településvezetők azt mondták, januárban szembesültek először a minisztérium terveivel. A KIM sajtóosztálya ezzel szemben válaszlevelében azt írta, a terv kidolgozását egy 1000 fő bevonásával végzett vizsgálat előzte meg, ráadásul e-mailben megkeresték az összes önkormányzati hivatalt, ám a kérdéseikre csak a jegyzők 13 százaléka válaszolt. A felmérést végző Hétfa tanulmányában az olvasható, hogy a jegyzők kétharmada ellenzi a járások kialakítását, többen pedig jelezték, félnek, nem látják, mit akar a kormány, ezért inkább nem nyilvánítanak véleményt. Az is igaz, hogy a jegyzői hatáskört érinti a terv, végső soron pedig tömegesen szűnnek meg majd a jegyzői munkahelyek.

Miközben az önkormányzati szövetségek, polgármesterek, vidéki parlamenti képviselők több fórumon kritizálják a tervezetet, a kormányon belül is folynak viták – ezért nem tette még világossá a kabinet, hogy milyen feladataik lesznek a járásoknak. Az egyeztetésre rálátó, név nélkül nyilatkozó közigazgatási szakember a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen más szempontokat részesít előnyben a KIM és másokat a Belügyminisztérium (BM). Míg a közigazgatási tárca elsősorban a kormányzati, államigazgatási funkciókra – munkaügyi központok, földhivatalok, okmányirodák – koncentrál, a BM az oktatás, a közmunka, a szociális és egészségügyi feladatok járási szintű centralizálására törekszik. Kormányzati források szerint a miniszterelnök inkább a BM államosító terveit támogatja, ami tovább kuszálja a helyzetet, hiszen a polgármesterek által támadott Navracsics tervei ebből a szempontból inkább az önkormányzatok érdekeit szolgálják.

A kormány máris késésben van: a területi közigazgatásért felelős államtitkár két hete még azt ígérte, február 10-ig benyújtják a törvénycsomagot, ami cikkünk megjelenésekor még nem volt fent a parlament honlapján. A közigazgatási miniszter múlt hét szerdán azt nyilatkozta, a vitákat, feszültségeket látva egyeztetnek még egy kört a képviselőkkel és az önkormányzati szövetségekkel.